Telekkönyv, 1903 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1903 / 11-12. szám

Í9B merült, amelyből a felperesnek az érintett körülményekről az engedményezés létrejöttekor való tudására lehetne következtetni. III. \ jogügyletre alapított elbirtoklásnál az arra hivatkozó fél jóhiszeműségének már a jogügylet megkötésekor fenn kell forognia és tartania kell az egész elbirtoklási időn út, valamint tudni kell azt is, hogy a jogügylet létésülését jogi akadály nem gátolja. 3316|P. 1903. sz. Elbirtoklás. Rendszerint a jogügylet hatálytalanítása esetén, az előbbi állapot helyreállításával mindkét szerződő fél az előbbi állapotba viszszahelyeztetik ugyan, de ez alól a jogszabály alól ki van véve az az eset, a mikor az előbbi állapotba visszahelyezendő fél elvesztette azt, a mit a másik féltől kapott és az elvesztésére szavatolni nem köteles. Felperes azt adta elő keresetében, hogy a sz . . . 648. sz. tjkvben foglalt 30 hold ingatlan felerészben az alperes, felerészben pedig az alperes gyámsága alatt levő egyik kiskora testvére tulajdonát képezvén, alperes az ő fele jutalékát eladta felperesnek, a gyámsága alatt levő kiskorú felerész jutalékából pedig 6 holdat cserébe adott felperesnek, a miért viszont alperes felperestől a kereseti 6 hold ingatlant kapta cserébe. Alperes nem a saját tulajdonát képező ingatlant adván cserébe, felperesnek bekebelezésre alkalmas szerződést nem adhatott, minek folytán felperes sem adott ilyet az alperesnek, azonban a birtokbavétel mindkét részről megtörtént. Az alperes gyámsága alatt álló kiskorú nagykorúságának elérte után az ő felerész jutalékából az alperes által felperesnek cserébe adott (> hold birtoka iránt felperest megperelte s az előadottak a perben bizonyítást nyervén, a jelen perbeli felperes köteleztetett az alperes által neki cserébe adott (í hold ingatlant az alperes volt gyámoltjának kiadni. Ez alapon felperes most már tekintettel arra, hogy a csereszerződés alperes jogtalan cselekménye miatt már nem teljesíthető s hogy felperes a cserébe adott ingatlanért cserébe kapott ingatlant bírói Ítélet folytán elvesztette, alperest a neki cserébe adott ingatlan birtokba adására kérte kötelezni. Mindhárom bíróság a keresetnek helyt adott azért, mert a felperes és alperes közt létrejött csereszerződés perfectuálva azért nem lett, inert az alperes által felperesnek cserébe adott ingatlan nem lévén alperes tulajdona, alperes a felett rendelkezési joggal nem bírt és inert alperesnek ezen törvényellenes és jogtalan ténye azt vonta maga után. hogy felperestől a cserébe kapott ingatlan végrehajtás útján elvétetett, aminek okszerű következménye csakis az lehet, ha a csere előtti állapot helyreállittatik. vagyis alperesnek vissza kell adni a cserébe kapót földet, mert ha az általa felperesnek cserébe adott föld nem képezte tulajdonát s ha a felett rendelkezési joggal nem birt, akkor a csere jogszerűen létre sem jött és alperes a cserébe kapott ingatlan megtartása által felperes kárával gazdagodnék. Alperesnek az elévülésre alapított kifogása figyelembe azért nem jöhet, mert az előadottak szerint alperes jogosítva nem volt