Telekkönyv, 1903 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1903 / 11-12. szám

192 érdemben elutasítottnak tekintendő akkor is, ha az eskü letételére kitűzött határidőre meg nem jelén, vagy bármi okból meg nem jelenhet és a/, ekként érvényesíteti követelés nemcsak az egyenes adóssal, a kezessel szemben sem áll fen. 3320 P. 1903. sz. Az eskü U nem tételének jogi hatálya* A felperesek keresetet indítottak az alperesek ellen a tulajdonukat képező ingatlanra az alperesek néhai jogelőde javára bekeblezett zálogjog törlés*1 iránt azon az alapon, hogy a zálogjogi bekeblezés alapjául szolgáló követelés megszűnt A töröltetni kért zálogjog a felperesek ingatlanára néhai .jogelődük, mint kezes által aláirt kötelezvény alapján bekebleztetett. Az alperesek jogelőde a kötelezvényben kitett követelés behajtása czéljából az egyenes adós és a felperesek jogelőde, mint készfizető kezes ellen sommás pert tett folyamatba, amely sommás perben hozott Ítélet szerint az időközben elhalt készfizető kezes (a felperesek jogelőde) ellen az ítélethozatal mellőztetett és csakis az egyenes adós marasztaltatott el az alperesek jogelőde részére megítélt póteskü letevésétől feltételezetten, de az alperesek jogelődétől ez az eskü annak elhalálozása miatt kivehető nem volt, jóllehet az alperesek jogelőde kérte, hogy az eskü kivételére határidő kitüzessék és e czélból a határidő két izben ki is tüzetett. Az első és másodbiróság a felpereseket keresetükkel elutasította, mert a sommás perben az alperesek jogelődének elhalálozása következtében az érdekelt felek által az 1868 : LIV. t.-cz. 244. §-a értelmében a halál általi hitelesítés nem kérelmeztetvén. az ítélet joghatálya ma is függőben van és így nem állapitható meg, hogy a felperesek jogelődének a kötelezvényen, illetve a sommás perben hozott feltételes ítéleten alapuló fizetési kötelezettsége megszűnt. A kir. Curia azonban mindkét alsóbiróság ítéletének megváltoztatásával az alpereseket a kérdéses zálogjog törlésének tűrésére kötelezte és ítéletének indokaiban kimondotta, hogy a prt. 239. §-a értelmében az a fél, akinek részére eskü Ítéltetett, záros határidőn belül köteles folyamodni az iránt, hogy a megítélt eskü kivétele czéljából határidő tűzessék ki. A törvénynek ebből a rendelkezéséből okszerűen következik, hogy a mennyiben ez a lépes elmulasztatott, beáll annak az illető Ítéletben megszabott joghatálya, okszerűen nem lehet tehát más következménye annak sem, amikor az esküre kötelezett fél az eskü letételér*1 kitűzött határidőre meg nem jelen, vagy bármi okból meg nem jelenhet. A prt. 244. §-a rendelkezik ugyan arra az esetre, hogyha és amennyiben az eskü letételére kötelezett fél az ítélethozatal után elhalna, az eskü halál által hitelesítettnek kimondható, de itt is megkívánja azt, hogy evégből a megfelelő eljárás megindítását az érdekeltek, vagyis az eskü letételére kötelezett fél jogutódai kérelmezzék. Ez azonban a jelen esetben nem történt, minélfogva a fentiek szerint az eskü le nem tétele esetére itéletileg megszabott következmény joghatálya beállott, vagyis az alperesek néhai jogelőde az egyenes adóssal szemben keresetével érdemben elutasítottnak tekintendő. A mennyiben pedig