Telekkönyv, 1902 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1902 / 4. szám - A sorrendi tárgyalásról. 2. r.

54 hajtási eljárás során az 1881 : LX. t.-ez. 139. és 143. §;*ai alapján ügygondnok lett kirendelve, kivéve, ha arí illető tlkvi érdekeihelyhatósági bizonyitványnyal; illetve község- vagy város elől* járósági hivatalos jelentéssel igazoltan ismeretlen tartózkodási!, vagy ha a tlkvi érdekelt elhalt és örökösei a fentebb leirt módon igazoltan ismeretlenek, araikor is a sorrendi tárgyalásra idéző végzést nem lehet másnak, mint csakis az ügygondnoknak kézbesiteni. A visszaérkezett vétiveket tüzetesen meg kell vizsgálni a végből, hogy a kézbesítésnek szabályszerűségéről meggyőződni és a netaláni hiány pótlásáról vagy a netaláni szabálytalanság helyrehozásáról még kellő időben intézkedni lehessen. De gondoskodni kell a netaláni idézési szabálytalanságoknak kellő időben való megszüntetéséről is, milyen például az, mikor a kiskorú törvényes képviselője vagy kirendelt gyámja helyett a közgyám vagy árvaszék, mikor a gondnokság alá helyezett egyén gondnoka helyett maga a gondnokolt, — mikor a csődtömeggondnok helyett maga a vagyonbukott lett megidézve. Térjünk át most már magára a sorrendi tárgyalásra. Az 1881 : LX. t.-cz. 194, §-a szerint „a sorrendi tárgyalást a kiküldött bíró vezeti s erről a tárgyalás menetét kitüntető jegyzökönyvet vesz fel." De a gyakorlatban azt tapasztaljuk, hogy igen sokszor nem a bíró cezeti a sorrendi tárgyalást, és nem a biró veszi í'el a jegyzőkönyvet. Telekkönyvvezetők, segédtelekkönyvvezetők, jegyzők, aljegyzők, joggyakornokok, Írnokok és dijnokok tartanak sorrendi tárgyalásokat és vesznek fel jegyzőkönyveket. A biró aztán, a ki jelen sem volt, legfeljebb a szomszéd szobában, utólag aláírja. Csoda-e, ha megesik, hogy az ily módon vezetett sorrendi Tárgyalás hiányos és felületes ?! Csoda-e, ha megesik, hogy az. ekként felvett sorrendi tárgyalási jegyzőkönyv a tárgyalás menetét nem hiven tünteti ki ? .Megtörténik azonban elégszer, hogy akkor is, mikor a biró vezeti a sorrendi tárgyalást és ő is veszi fel a jegyzőkönyvet, íeiületesség szülte hibákra és szabálytalanságokra bukkanunk. Mindenekelőtt sajnosán tapasztalt jelenség az. hogy sok biró nem csupán vezeti a sorrendi tárgyalást, nemcsak felveszi a jegyzőkönyvet, hanem a felszámítást akként teljesiti. amint ő azok felett határozni szándékozik. Például egyik-másik előnyös tételt kihágy azzal a megjegyzéssel, hogy az előnyösen nem sorozható ; egyik-másik jelzálogos követelésnek sorozását mellőzi azért, mert például azt más helyütt már kielégítettnek, elévülés vagy egyéb módon megszűntnek tartja. Elfelejti az ilyen biró, hogy ő akkor, mikor a sorrendi tárgyalás menetét kitüntető jegyzőkönyvet felveszi és a sorrendi tárgyalást vezeti, nem Ítélkezik és nem itélkezhetil;. Elfelejti, hogy neki a vezetés fogalmából kifolyólag a sorrendi tárgyalásnál nincs semmi egyéb joga és kötelessége, mint meghallgatni, kikérdezni, esetleg figyelmeztetni