Telekkönyv, 1902 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1902 / 4. szám - A sorrendi tárgyalásról. 2. r.

52 határozott ügygondnok rendelés pedig palástul szolgálhat temérdek visszaélésre. De visszaélés nélkül is egyedül a körültekintő gondosság elmulasztása is már nagy igaztalanságokat idézhet elő, ha az 1881: LX. t.-cz. 139. §-áuak emiitett rendelkezését nem a törvény szellemében alkalmazzuk. Ott van az a hires glogováczi eset, melyet e folyóirat 1901. évi 1—2. számában tárgyaltunk, amikor a glogováczi lakos végrehajtást szenvedőnek Világoson levő szöllejére rendeltetett el a kielégitési végrehajtás és a megkeresett világosi kir. járásbíróság a végrehajtató által világosi lakosnak jelzett végrehajtást szenvedőnek a végrehajtási zálogjog bekebelezését elrendelő végzést Világoson rendelvén kézbesittetni s ez ott nem lévén kézbesithető, részére a fentebb idézett törvényhely alapján ügygondnok rendeltetett, akivel az egész végrehajtási eljárás lefolytattatván, a szegény végrehajtató mindenről csak akkor értesült, mikor őt a birtokból kidobták. Mily könnyen elkerülhető volt volna az egész baj, ha a tlkvi biró felhívta volna előbb a végrehajtatót arra, hogy a végrehajtást szenvedőnek lakhelyét jelentse be, esetleg amennyiben azt kipuhatolni nem képes, hatósági bizonyitványnyal igazolja tartózkodási helyének ismeretlen voltát s csak azután rendelt volna számára ügygondnokot, mert ismeretlen tartó zkodásunak egyedül csak azt lehet tekinteni, aki tartózkodásának ismeretlen volta helyhatósági bizonyitványnyal igazolva van. Másodszor ügygondnokot kell rendelni az 1881: LX. t.-cz. 153. §-a szerint akkor, ha az árverési hirdetmény kifüggesztésétől számitott 30 nap alatt az árverési hirdetménynek a b) és c) pontban érdekeltek részére való kézbesitéséről szabályszerű vétbizonyítvány be nem érkezik a nem értesített érdekeltek képviseletére, akiket azután a kirendelt ügygondnok a végrehajtási eljárás egész folyama alatt mindaddig képvisel, amig az képviseltetéséről nem gondoskodik. Köteles azonban a tlkvi hatóság e §. utolsó bekezdése szerint az illető érdekelteket az ügygondnok kinevezéséről lakhelyiikre s ha ez nem tudatnék, ama községbe czimzett ajánlott levélben értesíteni, amely községhez az elárverezendő ingatlan tartozik. Nem tudok rá esetet, hogy ezt valahol megcselekedték volna. A törvénynek ez a rendelkezése az, amelyet talán soha senki végre nem hajtott. Miért ? Azért, mert a törvény nem rendelkezik az iránt (a biró pedig magától nem teszi, holott meg kellene tennie), hogy akkor, midőn az 1881: LX. t.-cz. 154. §-a alapján a tlkvi irodának jelentésére a 153. §. szerint szükségessé vált ügygondnoki kinevezéssel egyidejűleg az árverés foganatositására kiküldöttet rendel, egyszersmind az előző §. utolsó bekezdésében előirt módon való kézbesítésről is intézkedjék. Azt mondhatnák, hiszen ott van az előző §. utolsó bekezdésének rendelkezése, amely kötelezi a birót az említett értesítésre. Igaz ; de mert erről a mindjárt utána következő 154. $-ban nincs szó : (merőben törvénytelenül) talán nem teszi senki. Ez a mulasztás pedig sok bajnak kútforrása lehet.