Telekkönyv, 1901 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1901 / 1-2. szám - Mintatár. 6. r.

V. Kérdés. Az 1898. évi XXIII. t.-cz. értelmében alakult községi hitelszövetkezeteknek, mint az országos központi hitelszövetkezet tagjainak van-e joga az 1899. évi 61,543. I. M. sz. igazságügyminiszteri rendelet értelmében bólyegmentes telekkönyvi kivonatok kiadását kérni abban az esetben, ha eme kivonatok nem a községi hitelszövetkezet által az országos központi hitelszövetkezettől felveendő kölcsönhöz, hanem csak a községi hitelszövetkezettől a felelv, illetve a szövetkezeti tagok által felveendő kölcsönhöz szükségesek :J Ha nem adhatók ki ily esetben bélyegmentes kivonatok; kiadható-e a községi hitelszövetkezet egyszerű kérelmére, melyben igazolva nincs, hogy a kért kivonatok az országos központi hitelszövetkezettől a községi hitelszövetkezet által felveendő kölcsönhöz szükségesek ; ha ily egyszerű kérelemre ki nem adható, mivel kell a szükségesség czélját igazolni'? /.. F. Felelet. Az igazságügyminiszternek 1900. évi 34,693. I. M. szám alatt tett kijelentése szerint az 1899. évi 61,543. 1. M. számú rendeletben meghatározott bélyegmentesség nem csupán arra az esetre szorítkozik, ha az 1898: XXIII. t.-cz. alapján alakult országos központi szövetkezet kötelékébe tartozó szövetkezet az országos központi hitelszövetkezettől vesz fel kölcsönt, hanem vonatkozik, helyesebben kiterjed azokra a telekkönyvi kivonatokra is, amelyek az országos központi hitelszövetkezet kötelékébe tartozó szövetkezetek részéről egyeseknek nyújtandó kölcsönökhöz szükségesek, de ezen bélyegtelen kivonatok nem a kölcsöntkérő egyének kezéhez, hanem csak a köles öntnyüj tó és az országos központi hitelszövetkezet kötelékébe tartozó szövetkezet kérelmére és annak részére adható ki. A kérdés második része a fentebb előadottaknál fogva önként elesik. VI. Kérdés. N. N. nagybirtokos tulajdonát képező ingatlanokra édesatyjának végrendelete folytán s az 1852. évi november hó 29-én kelt ősiségi nyiltparancs 5. §-a alapján fel van jegyezve, hogy „a birtok sem el nem adható, sem meg nem terhelhető s az örökösödési jog a fiutódok javára fentartatik." A tulajdonjognak ez a korlátozása az 1859-ik évben, a hagyaték átadása alkalmával jegyeztetett fel a telekjegyzökönyvbe. Minthogy a korlátozás az illető nagybirtokosra szerfelett nyomasztó, attól szabadulni szeretne ; kérdem tehát: 1. Érvényben van-e még az 1852. évi november 29-én 222. szám alatt kiadott ősiségi nyiltparancs és az annak 5. §-a alapján a telekjegyzőkönyvben feljegyzett korlátozás és ha igen: 2. mily uton-módon lehetne annak törlése iránt folyamodni; avagy ha annak érvénye megszűnt, 3. mely törvény, avagy törvényes intézkedéssel lett az megszüntetve és mi volna a teendő, hogy ezen megszüntetés a telekjegyzökönyvben kitüntettessék; végül 4. váljon megterhelhetö-e ez a birtok egy bizonyos összegű váltóhitel erejéig s ha igen : kinek engedélyével ? s. G// jegyz5 Felelet. Az 1852. évi november 29-én kiadott ősiségi nyiltparancs az országbirói értekezlet határozatai által hatályában fentartatván; ma is érvényben van. A szóban forgó telekkönyvi feljegyzés, miután szabály-