Telekkönyv, 1901 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1901 / 1-2. szám - Mintatár. 6. r.

29 szerűen jótt létre, érvényes és mintán az örökhagyónak közvetlen örököse a kérdésből kivehetöleg még életben van: ma is teljes joghatálylyal bír; mindezeknél fogva tehát nem törölhető. Az elidegenítési és terhelési tilalom feljegyzésének sajátlagos joghatálya éppen abban nyilvánul, hogy a tulajdonos az illető ingatlant másra át nem ruházhatja, zálogjoggal meg nem terhelheti. Sőt a m. kir. Curiának 59. sz. polgári döntvénye szerint az illető ingatlan állagára zálogjogot még birói végrehajtás utján sem lehet szerezni; csupán annak haszonélvezete vonható végrehajtás alá. A birói gyakorlat által fölállított jogszabályok szerint a tulajdonjognak érintett korlátozása azonban csupán egy nemzedékre terjed ki; amiből következik, hogy az örökhagyó közvetlen örökösének elhalálozásával a korlátozás meg fog szűnni, ennekfolytán az e tárgyban tett telekkönyvi feljegyzés is hatályát fogja veszteni és mint ilyen, az 1892. évi 44,987. I. M. szám alatt kelt rendelet 5. §-a értelmében törölhető lesz. Addig azonban, mig a közvetlen örökös életben van, a feljegyzés kitörlését véleményünk szerint sem peres, sem perenkivüli uton sikerrel kérni nem lehet. VII. Kérdés. A kir. kincstár H. községben bizonyos területeket kisajátítván, a tulajdonosokkal kötött adásvevési szerződések és a kisajátítási összeírás alapján a kisajátított területekre tulajdonjogának bekebelezését kéri. Ugy a szerződésekben, mint a kisajátítási összeírásban is a kisajátítandó részletek egyike sem képez teljes négyszögölet s igy a visszamaradt területek sem fognak teljes négyszögöleket képezni, például az egyik részletből kihasítandó 43-92 •-öl, a másikból 45 65 •-öl, a harmadikból 60-09 •-öl s igy tovább. Kérdés, meg van-e engedve a tkvi birtokrészleteknek ennek megfelelő megosztása, vagyis még közelebbről, szabad-e a tkvi szabályok szerint egy •-ölet tevő területet részekre osztani? p. i. Felelet. Sem a helyszínelésre, sem a telekjegyzökönyvek vezetésére vonatkozó rendeletek nem tartalmaznak oly tiltó rendelkezést, amely az ingatlanok megosztásánál egy négyszögölnél kisebb területnek mint osztási eredménynek létesítését kizárja, amiből következik, hogy az ily megosztás meg van engedve, ugyanazért elrendelhető. Az állandó földadó kataszterre vonatkozó szabályok ellenben oly rendelkezést tartalmaznak, minélfogva ott az ingatlanok megosztása olyképen, hogy az osztási eredmény ne egész négyszögölekben fejeztessék ki, megengedve nincsen. Miután azonban a mórtan és mathematika kérlelhetlen törvényei szerint a megosztásnál négyszögölek részei itt is előfordulnak, az expedienst az a szabály képezi, hogy az 5/io •-ölet meg nem haladó területek elhagyatnak, az Vio D-ölet meghaladók ellenben egész Q-öleknek vétetnek. Ezt pedig, tiltakozzék bár a mathematikai érzéke ellene, tessék helyesnek elfogadni, mert a földmérésnél — különböző, itt nem részletezhető okok miatt — Vio •-ölet kimutatni nem lehet; azért még páratlan •-ölet tevő ingatlanok egyenlő arányú megosztásánál sem lehet azt mondani és kimutatni, hogy mind a két részes fél a több egész öl mellett még éppenséggel 5/io D-ölet kapott. Aztán azt se tessék feledni, hogy a földosztásnál 2X2 nem 4, mert az osztálynál a föld minősége döntő jelentőségű, vagyis az osztályosokkal nem mathematikai]ag egyenlő területeket, hanem