Telekkönyv, 1901 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1901 / 1-2. szám - Mintatár. 6. r.

22 gatlant, ami a vevőre szerfelett kellemetlen meglepetés volna, mert ha nem is vállalta át azokat a vevő, azért mégis azok alapján az illető bejegyzések szerint jogosítottak ő ellene törvényesen is fölléphetnek ; minthogy a tlkvi rendt. 68. §-a szerint valamely már bejegyzett jog átváltozásainak bejegyzése a megelőző hitelezőknek kárara' nem szolgálhat. Ezek a jelzálogos hitelezők tehát a vevőt, mint jelzálogadóst, jelzálogi keresettel megtámadhatják s a jelzálogperben keletkezhető marasztaló Ítélet alapján a megvett ingatlanokra végrehajtást vezethetnek, azokat elárvereztethetik s vevőt annak folytán azokból kidobathatják. Ezek ellen az eshetőségek ellen kell tehát a vevőt biztosítani aként, hogy neki a szerződés szerint joga legyen az egész hátralékos vételárat 1902. évi jan. l-ig visszatartani s a kérdéses terhek fedezetéül az eladó költségére birói letétbe helyezni, amelyet eladó csak azután vehessen föl, miután a szóban levő bejegyzések jogérvényes kitörlését igazolta. Tegyük föl, hogy az eladó a C. 5. és 6. alatti bejegyzések kitörlésének jogerős voltát igazolta, de nem igazolta a C. 4. alatti tehernek kitörlését. Ez esetben szükségtelen az egész J.50Ö kor. .hátralékvételárat visszatartani és a birói letétbe helyezni, hanem csupán csak annyit, amennyi a C. 4. alatti, a tlkv. szerint meg fennálló tehertételnek megfelel. A jelen esetben is meg kell jegyeznünk, hogy nem elég a szerződő feleknek megegyezni abban, hogy a szerződés a—c) alpontjai alatt elősorolt terheket a vevő átvállalja, az eladó pedig a vételárba betudja, hanem szükséges, hogy akar az eladó, akár a vevő a jelzálogos hitelezőnek beleegyezését kieszközölje. Érdekében áll ez ugy az eladónak., mint a vevőnek. Az eladónak azért, mert a jelzálogos hitelező az átvállalásról értesítve nem lévén, vagy azt el nem fogadván, az eladót, mint egyenes adóst perelheti. Már pedig az eladónak az áll erdekében, hogy a vevő által átvállalt és a vételárba beszámított tehertől egyszer s mindenkorra szabaduljon. Ez pedig csak ugy történhetik meg, ha a jelzálogos hitelező okiratot állit ki arra nézve, hogy az eladót kötelezettsége alól föloldja és a vevőt helyette adósul elfogadja. Ezt az okiratot e folyóirat mult évi 11. " számában a 291. oldalon közölt „Nyilatkozat" útmutatása szerint kell megszerkeszteni. Ehhez hasonló nyilatkozatot kell szerezni mindazoktól a hitelezőktől, kiknek követeléséi kifizetését a vevő átvállalta. Ha azonban a jelzálogos hitelezők helybeliek vagy ez könynyen lehetséges, akkor a külön nyilatkozatok kiállítása helyett magára a szerződésre kell rávezetni ezt a záradékot: Alulírott jelzálogos hitelezők a jelen vételszerződés 1. pontjában említett teherátvállalásba beleegyezüuk, az eladó helyett egyenes adósunkul a vevőt elfogadjuk s az eladó előbbi egyenes adósunkat minden kötelezettsége alól föloldjuk. Kelt stb. Tanuk aláírásai. Aláírások. De ha a jelzálogos hitelezők nem lehetnek együttesen és