Telekkönyv, 1900 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1900 / 3. szám - Az ingatlannak változatlan állással való átjegyzése. 2. r.
56 Ha már annak idején a felek elmulasztották az ugyanazonosság igazolását, ilyen és hasonló körülményekből legalább következtethetünk az ugyanazonosságra, sőt azt a legtöbb esetben meg is állapithatjuk. Ez is amellett szól, hogy a bejegyzéseket és ne a puszta neveket vigyük át a telekkönyvbe. Tegyük föl, hogy az ingatlan bizonyos hányadára Dezsényi Alajos és neje Piros Julianna van tulajdonosul bejegyezve. Dezsényi Alajos részét leszármazó öröklés czimén, kiskorú Dezsényi György nevére irjuk. Később a Piros Juliannát illető részt is ugyanazon jog czimén átírjuk Dezsényi György nagykorú javára. A telekkönyv ez állásában azt látjuk, hogy a kiskorú és nagykorú Dezsényi György egy személy lehet, mert ez ugy a férj, mint a feleségnek leszármazó örököse, tehát azoknak valószínűleg gyermeke. Az ugyanazonosságot egész biztosan nem állapithatjuk meg; tehát az uj tkvben nem lehet ezt a két nevet, már csak az egyik helyen kitüntetett kiskorúságra való tekintettel sem egy sorsz. alá venni. Ezért az uj tkvben inkább két különböző egyént vél a betekintő azokban, akiket a bejegyzés átvitele esetén egy személynek következtetne. Vegyük elő a legutóbb bemutatott s általunk helytelenített mintát. Erre a tjkvre vonatkozólag azt a kérelmet terjesztik elő, hogy a + 1 sorsz. ingatlannak ama részére kebleztessék be a tulajdonjog, amelyet Katona Tihamér a Katona Jánossal való osztozás alkalmával kapott. E kérelemre a tulajdonjogot az emiitett minta szerint készült telekkönyv láttára nem lehet bekebelezni, mert a biró nem tudja megállapítani, hogy az 1. és 3. sorsz. alá bejegyzett Katona Tihamér közül melyikről van szó s hogy Katona Tihamér Katona János után kapta-e a jutalékát s ami a fő, hogy mennyi ez a jutalék. Ha azonban az uj tjkvbe a bejegyzéseket vittük volna át, ugy mindenki tisztán látná, hogy Katona Tihamérnak a 100. sz. tjkvben B) 1. alatt bejegyzett jutaléka foroghat csak kérdésben, mert ezt kapta Katona János után s hogy az átruházott jutalék e szerint az ingatlannak 4/24 részét teszi. Mindezeket azonban a puszta nevekből nem állapithatjuk meg, amiért azután az ilyen kérelmet elutasítják. Még sok hasonló esetet lehetne felhozni az ismertetett eljárás ellen, de lássunk most már más természetű érveket. Ha valamely jutalékra egyidejűleg két tulajdonjog, vagy a tulajdonjog bekebelezéssel egyidejűleg zálogjog lett bekebelezve, s ha az egyidejülegessógek folytán a tlkvi állás még jobban bonyolódik, akkor ha csak a neveket visszük át az uj tkvbe, miként tűnik majd ki az egyidejülegesség ? Megengedjük, hogy a helytelenített gyakorlatot követők ennek kitüntetésére is találná-