Telekkönyv, 1900 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1900 / 3. szám - Az ingatlannak változatlan állással való átjegyzése. 2. r.
52 neki az 1881 : LX. t.-cz. 201. § értelmében avégből bemutatni, hogy arra a fizetés reá vezettessék. A sorrendi tárgyalásról felvett jegyzőkönyv alapján a tlkvi biró meghozza a kielégítési sorrendet megállapító végzését, amelyben egyszersmind a szóban levő előző követelést a későbbi jelzálogos hitelező által beváltottnak jelenti ki s a beváltott előző követelés rangsorában és annak erejéig sorozza a beváltó jelzálogos hitelezőnek későbbi rangsorral biró követelését. Ezek szerint a későbbi jelzálogos hitelező az 1881 : LX. t.-cz. 190. §-ának 4-ik bekezdésén alapuló azt a jogát, hogy az előtte levő jelzálogos követelést készpénzzel kifizetve magához válthatja, az előző hitelező beleegyezése nélkül a törvény kényszerével sikerrel csak a sorrendi tárgyaláson eszközölt felszámítás után és a sorrendi tárgyalás befejezéséig érvényesítheti. A későbbi jelzálogos hitelező nyugodtan csak akkor válthatja be a korábbi jelzálogos hitelezőnek követelését, ha az ezt a sorrendi tárgyaláson már felszámította és az ellen senki kifogást nem tett: mert csak akkor tudhatja biztosan, hogy mit vált he: minthogy különben kiteheti magát annak, hogy nem valódi, avagy egészben vagy részben már megszűnt követelést vált magához; mivel a beváltó későbbi jelzálogos hitelező semmivel sem bir több joggal, mint amenyivel az a korábbi jelzálogos hitelező, akinek követelését beváltotta; már pedig a sorrendi tárgyalás előtt senki sem tudhatja sem azt, hogy a jelzálogos hitelező bekebelezett vagy előjegyzett követeléséből tőke, kamat és esetleg egyéb járulékok czimen mily összeget fog felszámítani? sem azt, hogy ezt a felszámítást akár a végrehajtást szenvedő, akár valamelyik jelzálogos hitelező, akár pedig ugy az egyik, mint a másik nem fogja-e kifogásolni azon az alapon, hogy a követelés nem valódi vagy hogy az többé egészben vagy részben fenn nem áll; ós igy az esetben, ha a beváltás korábban történik: könnyen megesik, hogy a későbbi jelzálogos hitelező egyszer csak arra a szomorú tapasztalatra ébred, hogy peres követelést váltott magához. Az ingatlannak változatlan állással való átjegyzése.*) írták: Stegmüllcr János és Vajda Adolf. II. A telekkönyvi hatóságoknak legnagyobb része a változatlan állással való átjegyzést nem a mult számban bemutatott minta szerint teljesíti, hanem a bejegyzések átvitele helyett az új Ijkben csupán azt tüntetik ki, hogy az áthozott ingatlannak az anyatkben kik voltak a tulajdonosai. Ez eljárás mellett a mult számban foglalt 820. sz. tjkv. B. lapja ily alakot nyerne : * Lásd az előző közleményt a 2-ik számban.