Telekkönyv, 1900 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1900 / 2. szám - A tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzéséről és a telekjegyzőkönyvi bejegyzések helyesbitéséről. 26. r.

35 A jegyzőkönyv szövegében zárjel között előforduló szavak az 1892. XXIX. t.-czikk 2. §-ának 2. pontja esetében nyernek egyedül alkalmazást. Az 1892. évi XXIX. t.-czikk szerinti eljárásnál is ép ugy, mint a tkvi betétek szerkesztésénél általános szabályt képez, hogy a jegyzőkönyvet a helyszinén (az illető község házánál) kell íélvenni, mivel czélszeriien csakis a helyszinén lehet azokat az adatokat egybegyűjteni és azokat a birói megállapításokat teljesiteni, amelyek a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzéséhez szükségesek. Az ily eljárás azonban tudvalevőleg nagyon drága és oly összegbe kerül, amely apróbb ingatlanok értékével arányban nem áll ; pedig a tapasztalat szerint épen az apróbb, csekélyebb értékű ingatlanok telekkönyvezése van elhanyagolva és az elhanyagolásnak is, — valljuk meg az igazat — nem a nép tudatlansága, se nem a nép indoíentiája, hanem az „átírási költség" az oka, amely az ingatlan értékével arányban nem áll. Kifejezésre jutott ez az 1892. XXIX. t.-czikk végrehajtása tárgyában kibocsátani szándékolt rendelet megalkotásánál és ennek felismerése és hatásainak mérlegelése folytán a költségek kimélésének indokából gondoskodás történt arra nézve, hogy a helyszíni eljárás bizonyos esetekben mellőzhető legyen. az esetek az 1893. évi 24,366. I. M. szám alatt kelt rendelet 121. §-a értelmében a következők : 1. ha a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem az 1886. évi XXIX. t.-czikk 15. §-ának a) vagy b) pontjára alapittatik, ide értve az első pontnak az 1899. XXXVIII. t.-czikk 5. §-ának első bekezdése által való kiegészitését is ; továbbá 2. ha a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem az 1886. évi XXIX, t.-czikk 16. §-ára alapittatik, végül 3. ha a kérvény csupán a határozatlan részekben bejegyzett közös vagyonra nézve a határozott hányadok kitüntetését czélozza. Minthogy azonban ily esetekben a tényleges birtoklás felismerésének minden lehető módja el van vonva, garancziákról kellett gondoskodni a tekintetben, hogy a tényleges birtoklás igazolása körül tévedés be ne következzék, biztositókot kellett keresni az ellen, hogy valaki oly ingatlanra, amelyet tényleg nem birtokol, tényleges birtoklás alapján tulajdonosul bejegyeztessék. Ezek a biztosítékok az idézett rendelet 121. §-a szerint abban állanak, hogy a T. 15. és 16. §-ára állapított kérelem esetében a végből, hogy a helyszíni eljárás mellőzhető legyen, megkívántatik, hogy az eljárás folyamatba tétele iránt beadott kérvényhez a községi elöljáróságnak olyan bizonyítványa csatoltassék, amelyben a legalább két évre terjedő tényleges birtoklás tanúsításán felül az illető birtokrészlet szomszédos tulajdonosai is az ingatlan azonosságának kétségtelen megállapítása végett megneveztetnek és azoknak a tényleges birtoklásra vonatkozó nyilatkozata az általuk szintén aláírandó bizonyítványba befoglaltatik.