Telekkönyv, 1900 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1900 / 2. szám - A betétszerkesztés és a nyilvántartásnál felmerült nehézségek mikénti elkerüléséről

31 létszámokkal, amik felszólamlásokra és utánkérdezó'sködésre szolgálnak alapul. Az aláosztásokat növeli még az a körülmény is, hogy a későbbi terület elleni felszólamláskor az, ha helyesbítést igényel, ismét uj részletszámok aláosztása válik szükségessé. Az igazságügy minisztert, amidőn elfogadta a betétek alapjául a kataszteri adatokat, egészen helyes intencziók vezették, mert amint azt igen jól tudjuk, a régi hiteltelekkönyv nem szavatol a területért, igaz, hogy ez áll a betétekre is, de azzal a különbséggel, hogy a betétek hiteles adatokkal szolgálnak a felmérés alapján. Mig a hiteltelekkönyvnél a területek helyesbítése egyszerű mérnöki vázrajzok alapján törtónt, az a betéteknél a kataszteri mérnök által eszközölt utánmérés, illetve a helyszínén történt meggyőződése alapján történik, s mig a hiteltelekkönyvnél az ily területhelyesbitésnél arra semmi gond nem fordíttatott, hogy honnan vétetett el az a terület és a szomszéd birtok területe nem javíttatott, addig a betétnél ez a körülmény nem fordul elő. Az itt elsorolt zavarokat, illetve nehézségeket elkerülni és egy könnyebb áttekinthetésü munkát előállítani, nézetem szerint elérhettük volna, ha a katasztert meghagytuk volna a kataszteri czélokra és a betéti czélokra másként járunk el, vagy ha e két munkálatot nem ily értelemben egyesitjük. A katasztert és a betétet egyesíthettük volna oly módon, ha az eredeti felmérés után a felvételi eredeti térképről készítünk egy másodtérképet a betét részére és abból a példányból kihagyjuk a művelési ágakat ós csupán csak a birtoktestekről készítünk térképet, az így elkészített térképet aztán teljesen függetlenül a kataszteri térképről részletszámoztuk volna a birtoktestek szerint, a területek nagyságára vonatkozólag megadtuk volna, illetőleg elfogadtuk volna a kataszteri területeket, ami pedig a föld tiszta jövedelmére vonatkozó adatokat illeti, azt is átvettük volna a kataszterből éppen ugy, mint az most is megvan és a betétben a jegyzet rovatában tüntettük volna fel. Ily uton elejét vettük volna a részletszámoknak rengeteg nagymérvű aláosztásának, értem azt ugy a tényleges későbbi változás folytán, mint az eszményi megosztás által és így az egyes birtoktestek nem tartalmaztak volna annyi részletszamot, mert a művelési ágaknak a betétben való bevétele már annyival is inkább felesleges volt, hisz azok ugy sem mindenkor felelnek meg a valóságnak, hányszor és hányszor tapasztaljuk, hogy az eredeti felvétel alkalmával talált művelési ágak már régen meg is szűntek és vagy más művelési ággá változtatták át, vagy pedig annak nagysága nagyobb vagy kisebb lett és igy nem felel meg a valóságnak. Ezzel az eljárással elértük volna azt, hogy a betéti adatok nem lettek volna oly nehézkesek és nehezen áttekinthetők és könnyen tévedésre okot szolgáltatók, miután kevesebb részlet-