Telekkönyv, 1900 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1900 / 1. szám - A telekkönyvi ügyvitel ellenőrzéséről

Egyedüli kivételt képez a zálogjog bejegyzése után lerovandó bélyeg­illeték, amelynek visszautalványozására — ha a kért zálogjog-bejegyzés el nem rendeltetik, — az 1881: XXVI. t.-cz. 13. §. harmadik bekezdése alatt felvett rendelkezés az eljáró telekkönyvi hatóságot feljogosítja. Ebben az egy esetben tehát külön törvény hatalmazza fel a telekkönvvi hatóságot arra, hogy a pénzügyi tárcza terhére a bélyegilletéket visszautal­vanyozhassa. A most említett esetre vonatkozólag az 1881: XXVI. t.-ez. 13. §-a ugy rendelkezik, hogy ha a bejegyzés megtagadtatik, a birói végzés jogerőre emelkedése után, az eljáró telekkönyvi hatóság, a bejegyzési illeték gyanánt lerótt bélyegjegyek pénzértékét a kir. adóhivatalnál, a fél részére kiutalvá­nyozza. E rendelkezés folytán a telekkönyvi hatóságok, iveket a kiutaló vruzéseket közvetlenül a kir. adóhivataloknak küldik meg Ez az eljárás is zavarokra vezet, mert a szóban forgó utalványok számvevőségi ellenjegyzéssel nincsenek ellátva, már pedig a fennálló szám­viteli elvek, de különösen az 1897: XX. t.-ez. Ül. §-a értelmében a pénzta­raknak számvevőségi ellenjegyzése nélkül kiadásokat eszközölni nem szabad. A felmerülhető zavarok megelőzése és kikerülése czéljából a kir. pénz­ügyminiszter urmegkeresésére felhívom a telekkönyvi hatóságokat, hogy azokat a végzéseket, amelyekben a most emiitett törvényes rendelkezés alapján a bejegyzési bélyegilleték pénzértékét visszautalványozzák, a jövőben ne köz­vetlenül az illető kir. adóhivatalhoz, Budapest székes főváros balparti részén a IX. ker. kir. állampénztárhoz, hanem az ezekre nézve illetékes kir. pénz­ügyigazgatóságboz küldjék meg. A kir. pénzügy-igazgatóság anélkül, hogy az utalvány bírálatába bo­csátkoznék, azt a mellé rendelt számvevőséggel ellenjegyeztetik s a kir. adó­hivatalnak foganatosítás végett meg fogja küldeni. TELJES ÜLÉSl DÖNTVÉNYEK. A pozsonyi kir. ítélőtábla 4. sz. polgári döntvénye. Oly kötelezvém/ alapján, mélynek tartalma kölcsön-ügyletröl szól és melyben a: adós a kölesön vett összegnek jelzálog/ biztosifását is megengedte ugyan, azonban kamat fejében ingatlan haszonélvezetét engedte át a hitelezőnek, elrendelhető-e a zálogjognak a töke erejéig való bekebelezése vagy élőjegyzése ? Vonatkozással az 1287/99. sz. a. ügyre, továbbá a pozsonyi kir. ítélőtáblának a határozattárba ft-lvett 10. számú polgári határozatára, a győri kir. Ítélőtáblának 6. sz. polg. és a marosvá­sárhelyi kir. Ítélőtáblának 4. számú polg. döntvényére.*) Határozat: Oly kötelező okirat alapján, melynek tartalma kölcsönügyletről szól és melyben az adós a kölcsön vett összegnek jelzálogi biztosítását meg­engedte ugyan, azonban kamat fejében ingatlan haszonélvezetét engedi át a hitelezőnek, a zálogjog bekebelezése vagy előjegyzése el nem rendelhető. Indokok: Az ősiségi nyiltparancs ü). s-a szerint az addig szokásban volt zálog­szerződések, melyek e szakaszban fel vannak sorolva, jogérvénytelenek. *) A pozsonyi kir. ítélőtáblának a határozattárba felvett 10. sz. polgári határozatát 1. az I. évfolyamunk 5. számában a 131. lapon, a győri kir. ítélőtáblának 6. sz. döntvényét 1. VI. évfolyamunk 4. számában 100. lapon és a marosvásárhelyi kir. Ítélőtáblának 4. sz. pol­gári döntvényét 1. a IV. évfolyamunk 7-8. számában a 167. lapon.

Next

/
Thumbnails
Contents