Telekkönyv, 1900 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1900 / 1. szám - A tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzéséről és a telekjegyzőkönyvi bejegyzések helyesbitéséről. 25. r.

b Az 1892. évi márczius hó 27-én 8688. sz. a. kelt igmr. 13. §-a szerint „a lejegyzés ezéljára sem a nyilvánkönyvi hitelezők beleegyezésénei- igazolása, sem azoknak előzetes meghallgatása nem szükséges." Az 1893. évi május hó 26-án 19,665. sz. a. kelt rendelettel kiadott Utasitás 101. §-ának 2. pontja szerint „a jelzálogos hitelezők beleegyezésének kimutatása, sem azoknak meghallgatása nem szükséges: hanem az illető telekjegyzőkönyv (') lapján bejegyzett terhek a lejegyzett részre is mellékjelzálogilag hivatalból átviendők." Szórói-szóra ezt mondja az 1893. évi július hó 8-án 24,366. sz. a. kelt igmr. 61. §-ának 2. pontja is. A most idézett igmr. 66. §-ának 3-ik bekezdése pedig igy szól : Ha a telekkönyvben közösen felvett ingatlan zálogjogilag egészben van terheire, a zálogjog egyetemlegesen a felosztás folytán keletkezett valamennyi birtokrószletre átvezetendő lévén, ilyen esetben a jelzálogos hitelezőt meghivni, vagy ennek a tényleges felosztásba való beleegyezését ig;izolni (telekk. rendt. 56. §. d) p.) szükségtelen. En azt hiszem, hogy az itt elmondottak eléggé meggyőzó'k arra nézve, hogy a tlkvi hatóságok végre valahára mindenütt felhagyjanak a régi budapesti kir. Ítélőtábla által meghonosított káros gyakorlattal s ezentúl csak akkor kívánják meg a társtulajdonosoknak és a jelzálogos hitelezőknek a lejegyzéshez való hozzájárulását, amikor az szetdarabolással jár. \J A tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzéséről és a telekjegyzőtíönyvi bejegyzések helyesbítéséről*) Irta: IJr. liánén// Andor kir. törvényszéki biró. A tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzését illetőleg általános szabályt képez, hogy a T. 15. §-ának alkalmazásánál a tényleges birtoklásnak bizonyos meghatározott időtartama nem igazolandó. Ez az általános szabály nyer alkalmazást a telekkönyvi betétek szerkesztésénél, valamint az 1892. évi XXIX. t.-czikk 2. §-ának 1. a) ós b) pontjában meghatározott eljárásoknál ; ellenben kivételt tesz eme általános szabály alól a most emiitett törvényszakasznak utolsó bekezdése azokra az esetekre, amelyekben a tényleges birtokos a T. 15. §-a alapján az előbb emiitett szakasznak 2. a) és b) pontjában meghatározott eljárások során jegyeztetik be tulajdonosul, kimondván idevonatkozólag, hogy: „A 2. a) és b) pontok eseteiben az 1886. XXIX t.-cz. 15. §-a alapján — ideértve e szakasznak az 1889. XXXVIII. t.-cz. 5. és 7. g'-aiban, valamint az 1891. XVI. t.-cz. 15. §. b) pontjában foglalt kiegészítéseit is — a tényleges birtokos tulajdonosul a többi feltételek fenforgása esetében is'csak akkor jegyezhető be, *) Az előző közleményeket lásd az I. évfolyam 6—12., II. évfolyam 1., 3-7., III. évfolyam 1—5., 7—11. és IV. évfolyam 1—3., 5—8., és 10—11. számaiban.