Telekkönyv, 1900 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1900 / 1. szám - Lejegyzés esetében mikor kell a tulajdonostársaknak és a jelzálogos hitelezőknek hozzájárulását igazolni?

4 Sokan és gyakran panaszkodnak amiatt is, hogy a tlkvi hatóságok a jelzálogos hitelezők meghallgatása végett határnapot tűznek ki akkor is, mikor a lejegyzés nem jár szétdarabolással, mi által, ha a felek és jelzálogos hitelezők megjelennek, ok nélkül való költségeket okoznak, minden esetben azonban a kérvény érdemi elintézését szükségtelenül késleltetik. Erre röviden azt szoktak felelni: igy rendeli azt a tlkvi rendt, 56. §-a; mert ez a §. nem tesz különbséget az olyan lejegyzés között, amely szétdarabolással nem jár és az olyan között, amely szétdarabolással jár, — hanem d) pontjában egyszerűen azt rendeli, hogy .,ha a tlkvi jószágtest, melyből lejegyzésnek kell történnie, terhelve van : e végre a nyilván könyvi hitelezők beleegyezése igazolandó; kivévén, ha a lejegyzés azok biztosságára nézve sérelemmel nincs egybekapcsolva, mi fölött a bíróság a hitelezők előleges meghallgatása mellett saját belátása szerint határoz." Márpedig a törvényeket és törvényes rendeleteket mindaddig, amig azokat ujabb törvény vagy rendelet meg nem szünteti, pontosan és szigorúan meg kell tartani. Igaz, hogy a tlkvi rendt. 56. §-át oly irányban, hogyannak d) pontjabeli általános rendelkezését csak oly esetben kelljen alkalmazni, amikor a lejegyzés szétdaradolással jár, mindezideigsem törvény sem rendelet nem módosította. De keletkeztek ujabb időben törvények és rendeletek, melyek következetesen mellőzik a tlkvi rendt. emiitett rendelkezését. Legelőször is az 1870. évi febr. 5 én kelt úgynevezett erdélyi tlkvi rendtartás tért el az 1855. évi decz. 15-iki tlkvi rendt, 56. §-ának d) pontjabeli rendelkezésétől mondván : d) ba a telekkönyvi jószágtest vagy birtokrészlet, melyből lejegyzésnek kell történni, terhelve van : a lejegyzés rendszerint csak a tehernek egyetemleges átvezetésével eszközölhető ; a tehermentes lejegyzés azonban elrendelhető, ha az érdekelt hitelezők beleegyezése igazoltatik, vagy ha a tehermentes lejegyzés a hitelezők biztosságara nézve sérelemmel nincs egybekapcsolva, mi fölött a telekkönyi hatóság, a hitelezők előleges meghallgatása mellett, minden viszonyok móltányos tekintetbe vételével saját belátása szerint végzésileg határoz. Azután az 1886 : XXIX. t.-cz. 9. §-a szerint akkor, ha az egy helyrajzi szám alatt felvett ingatlannak csak egy része képez ártér-birtokot: e rész a betétek szerkesztése alkalmával külön helyrajzi szám alatt elkülönítve veendő fel a nélkül, hogy e végből a jelzálogos hitelezők beleegyezése és meghallgatása szükséges lenne." Az 1891. évi XVI. t.-cz. 17. §-a szerint „a lejegyzés a jelzálogos hitelezők meghallgatása nélkül, de a terhek átvitelével rendelhető el. •'" Az 1891. évi okt. 1 én 16,386. sz. alatt kelt igazságügyminiszteri rendelet 10. §-ának utolsó pontja igy szól : Egyebekben a telekkönyvi rendeleteknek a lejegyzésre vonatkozó szabályai alkalmazandók, oly módosiiással mégis, hogy a lejegyzés a feljegyzés átvitele mellett a magyar földhitelintézetnek meghallgatása nélkül elrendelendő abban az esetben is, ha a magyar földhitelintézetnek a lejegyzésbe való beleegyezése Írásbeli nyilatkozattal nem igazoltatik <tlkvi rdts. 56. §. d).