Telekkönyv, 1900 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1900 / 6. szám - A jelzálogos követelés beváltásáról. 3. r.

147 Az 1881. évi XVII. törvényczikk 26. §-a alapján elért hatálytalanság esetében tehát a csődhitelezők részére a csődtömeg nem szerez uj telekkönyvi jogot. Mert a tömeg joga nem a megtámadottnak mint későbbi szerzőnek a jogából, hanem a közadósnak a telekkönyvbe már előbb bevezetett jogából ered ós mert a hatálytalanság alapján nem uj jog vezettetik be a telekkönyvbe, hanem a csödhitelezők magukra nézve a hatálytalanított jogcselekmény előtt volt állapot helyreállításaként azt érik el, hogy velők szemben a megtámadott által a közadóstól szerzett telekkönyvi jog ebben a részében törültetik. Az állandó birói gyakorlat szerint is a telekkönyvi jog megtámadására irányuló perben, marasztalás esetén, az itólet akkép szól, hogy a megtámadott javára a telekkönyvbe bejegyzett jogra nézve feljegyeztessék, hogy a bejegyzés a csödhitelezőkkel szemben hatálytalan. Ezekből kitűnik, hogy a csődtörvény III. fejezete értelmében valamely telekkönyvi jog megtámadására irányuló per lényegében a törlési perrel rokontermészetű ; az ily per alapjául szolgáló kereset nem oly kötelmi viszonyból származó igény érvényesítését czélozza, mely zárlat utján biztositható ; s az olyan uj nyilvánkönyvi jog szerzésére irányuló keresetek közé sem tartozik, melyek alapján a magyar kir. Curiának 11. számú polgári döntvénye szerint a perfeljegyzés ki van zárva. Minthogy tehát valamely telekkönyvi jog megtámadására a csődtörvény III. fejezete értelmében indított kereset épen ugy, mint a törlési kereset, a telekkönyvi bejegyzés érvényessége ellen irányul, ez épen ugy, mint a törlési kereset, a telekkönyvben feljegyezhető. Kelt Győrött, a kir. Ítélőtáblának 1900. évi márczius hó 26-án tartott teljes ülésében. Hitelesítette a győri kir. Ítélőtáblának 1900. évi április hó 9-én tartott teljes ülése. Kir. ítélőtáblai határozattárba fölvett határozat. Győri kir. ítélőtábla. Végrehajtást szenvedőnek az 1881: LX. t.-cz. 42. §-ában biztosított jog érvényesítéséhez, a vele szemben fennálló követelés engedményezése esetén elégséges annak kimutatása, hogy visszvégrehajtási igénye az engedményezővel szemben veszélyeztetve van. — 26. sz. polgári határozat. B. József 150 frt és járulékai erejéig J. József ellen sommás váltókeresetet indított. A sommás végzés meghozatala után B. József követelését Bd. Józsefre engedményezte, *aki részére később a végrehajtás J. József ellen elrendeltetett. Időközben J. József perújítással élt B. József ellen, később perújítás keresetét kiterjesztette Bd. József ellen is, és ezek után annak alapján, hogy a mellékelt végzések szerint visszvégrehajtási igénye az alapperbeli ellenfele, B. József ellen veszélyeztetve van, B. József és Bd. József irányában azt a kérelmet terjesztette elő, hogy engedtessék meg neki fizetés helyett