Telekkönyv, 1900 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1900 / 1. szám - Lejegyzés esetében mikor kell a tulajdonostársaknak és a jelzálogos hitelezőknek hozzájárulását igazolni?

3 1. A kir. Ítélőtábla a kir. jbiróság elutasító végzését helybenhagyja ; mert felfolyamodó a felmutatott adásvételi szerződés szeriut a rákosi 12. sz. tjkvben A. I. 1., 5., 6. sorsz. alatt foglalt, egy tlkvi jószágtestet képező ingatlanból az 1. sorsz. 14. hrsz. és 195. népsorszámu birtokrészletnek az eladó Hlodzsikurka Jánost illető '/Í részét vásárolván meg : eme jutalékra a felfolyamodó vevő javára a tulajdonjognak akár előjegyzése, akár bekebelezése a tlkvi rendt. 55. §. c) pontja értelmében csak lejegyzés utján lenne eszközölhető, — felfolyamodó azonban a tulajdonostársakként bejegyzett Markó Iván, Fedni Iván és Kolinics Máriának a lejegyzéshez való hozzájárulását okiratilag ki nem mutatta. (Bpesti kir. Ítélőtábla 10717/1888. sz.) 2. A kir. ítélőtábla az elsőbiróság végzését helybenhagyja ; mert a nagykomjáthi 124. sz. kjkvben A I. 1 — 19. sorsz. alatt foglalt ingatlanok csak egy tlkvi jószágtestet képeznek ; ahhoz tehát, hogy ennek, a tlkvi rendt. 55. §-a értelmében jogilag egy egészet képező tlkvi jószágtestnek a 12. sorsz. 2853. hrsz. birtokrészlete innen lejegyeztessék és változatlan tlkvi állással ujonan nyitandó tjkvbe átvitessék s ot.t azután a tulajdonjog a csatolt s egyébként a tlkvi rendt. 81. és 82. §§. kellékeinek megfelelő adásvevési szerződés •alapján ama birtokrészletből Motrunics Vaszily és Sarkadi Demeter eladók tulajdonát képező jutalékokra vevő javára bekebeleztessék, a tulajdonostárs kiskorú Mofrunics Mihály törvényes képviselőjének az illetékes gyámhatóság jóváhagyásával ellátott beleegyező nyilatkozata szükséges, ezt pedig kérvényező ki nem mutatta és e czélból tárgyalás el nem rendelhető, mivel ez a tlkvi rendt. 56. §-ának d) pontja értelmében lejegyzés esetében egyedül a jelzálogos hitelezők meghallgatása végett történhetik ; a jelen esetben azonban a jelzálogos hitelezők meghallgatása végett sem lehet tárgyalást kitűzni, mivel az emiitett tulajdonostársnak a lejegyzésbe való beleegyezése hiányában a jelzálogos hitelezők netaláni beleegyezése sem szolgálhatna indokul a kért lejegyzés és tulajdonjogi bekebelezés megengedésére. (Bpesti kir. Ítélőtábla 1890. decz. 4-én. 33,340/p. sz.) Ehhez a felfogáshoz némely tlkvi hatóság még most is mereven ragaszkodik, nem gondolva arra, hogy ezáltal az 'ingatlanok forgalma nagyon megnehezül s egyes esetekben érzékeny kár is okoztatik. Szerencsére azonban, ez a merev és rideg felfogás már kimúló félben van. A szegedi kir. Ítélőtábla sem ragaszkodik többé hozzá ; mert 1421/p. 1897. számú végzésében már kimondotta, hogy a tlkvi rendt. semmiféle intézkedést nem tartalmaz arra nézve, hogy lejegyzés esetében a tulajdonostársak beleegyezését igazolni kellene; a dolog természete szerint pedig a lejegyzést a tulajdonostársak beleegyezése nélkül csak akkor nem lehet foganatositani, mikor valamely birtokrészletnek térfogat szerint meghatározott és a természetben kihasitott része a nyilvánkönyvi átruházásnak a tárgya ; minthogy ily esetben csak valamennyi tlkvi tulajdonostársnak közmegegyezésével lehet meghatározni azt, hogy a közösen ós osztatlanul birt ingatlannak a természetben mily térfogatú és hol fekvő része az átruházó telekkönyvi tulajdonostársnak a jutaléka? ámde a fennforgó esetben a tulajdonjognak bekebelezése nem térfogat szerint meghatározott, hanem csupán az egészhez viszonyított eszményi részre kéretett; ily esetben pedig a lejegyzéshez sem a tulajdonostársaknak, sem a jelzálogos hitelezőknek beleegyezése azért nem szükséges, minthogy az az ingatlan, melyből az egyik tulajdonostársat illető eszményi részre kebelezendő be vevő javára a tulajdonjog, egészben és változatlan tlkvi állással vitetvén át az újonnan nyitott telekjegyzőkönyvbe: a lejegyzés és átvitel sem a tulajdonostársakra, sem a jelzálogos hitelezőkre nem sérelmes. Felhívom a tlkvi hatóságok figyelmét a szegedi kir. Ítélőtáblának erre a határozatára, mint követendő példára.