Telekkönyv, 1900 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1900 / 6. szám - A jelzálogos követelés beváltásáról. 3. r.

146 a fennforgó kérdés eldöntésénél nem lehet döntő, mert a fent idézett törvény rendelkezése csakis arra a jogviszonyra vonatkozik, mely egyfelől az adó behajtására jogosult kincstár (törvényhatóság, község) és másfelől az adó fizetésére kötelezett fél között fennáll, következőleg az ottan szabályozott elévülési idő is, csak a kincstárnak ebből a jogviszonyból származó igényét szüntetheti meg. Ellenben az a jogviszony, amely a fizetés ténye alapján a kötelezett és a fizetést helyette teljesítő fél között létesült, tisztán magánjogi természetű. A űzető visszkeresete nem alapul az adókövetelésnek engedményezésén, hanem annak külön jogalapját az adós érdekében teljesített közbenjárás (ügyvitel) képezi, amiből következik, hogy az a meghatalmazási szerződésből, illetve ilyennek hiányában a megbízás nélküli ügyvitelből eredő igényekre nézve mérvadó — rendes magánjogi elévülésnek van alávetve. Megbízás nélkül való ügyvitel esetében is azonban a visszkeresettel megtámadott fél nincs elzárva attól, hogy azon az alapon, hogy a fennforgó körülményeknél fogva a fizetés nem tekintethetik az ő érdekében történtnek, esetleges kifogásait érvényesíthesse ; amennyiben pedig részletekben törleszteni kötelezett adó visszatérítéséről van szó, bírói méltatás tárgya lehet az a kérdés is, hogy az adókötelezett nem szenved-e sérelmet már annak következtében, hogy a visszatérítendő adót jelentékenyebb összegben egyszerre kell megfizetnie ? Mindezeknél fogva ki kellett mondani, hogy ha még el nem évült közadótartozást a kötelezett helyett más fizet ki, a fizetőnek visszkeresete a kötelezett ellen nem évül el az 1883: XL1V. t.-cz. 90. §-ában meghatározott öt évi elévülési idő alatt. Kelt Budapesten, a kir. Curia polgári szakosztályainak 1900. évi márczius hó 9-én tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az ugyanazon évi április hó 6-án tartott teljes ülésben. A győri kir. Ítélőtábla 8. számú polgári döntvénye. A telekkönyvbe bejegyzett jog hatálytalanít ám iránt az 1881. évi XVII. törvényczikk III. fejezete értelmében indított megtámadási per feljegyezhető-e a felekkönyvbe ? (Vonatkozással az 632/900. számú polgári ügyben felmerült jogkérdésre, valamint a győri kir. ítélőtáblának 306/900. polg. és 359/900. polg. számú végzéseire.) Határozat. A telekkönyvbe bejegyzett jog hatálytalanítása iránt az 1881. évi XVII. törvényczikk III. fejezete értelmében indított megtámadási per a telekkönyvben feljegyezhető. Indokok: A 1881. évi XVII. törvényczikk 26. §-ában kijelentett hatálytalanság következménye az emiitett törvény 33. §-a értelmében abban áll, hogy a megtámadott jogcselekmény előtt volt állapot állíttatik helyre, s a hatálytalanított jogcselekmény a csödhitelezőkkel szemben jogilag létre nem jöttnek tekintetik.