Telekkönyv, 1899 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1899 / 1. szám - A követelés átruházása. [Hozzászólás Stegmüller János és Szilágyi Dezső azonos címen megjelent cikkeihez. Telekkönyv, 1898. 6. sz. 83-86. p. és 11. sz. 190-192. p.]

14 delkezést tartalmaz, de egyik (12. §.) a követelés átengedésének bekebelezéséről, más helyén (13. §.) az engedmény bekebelezéséről intézkedik, tehát kifejezéseiben ingadozó. Emellett, minthogy az átruházó okiratnak is engedmény a czime, furcsán veszi ki magát az ilyen bejegyzés : az ekkor meg ekkor kelt engedmény alapján az engedmény a C. 1. alatti zálogjogra bekebeleztetik. Helyeslem czikkirónak -abbeli igyekezetét, hogy a végrehajtási és magánúton történt átruházás telekkönyvi bejegyzésére egy közös formulát keres, mert a lényeg mindkettőnél ugyanaz; de mert az „engedmény" a végrehajtási átruházás eseténél nem épen alkalmas kifejezés, {engedmény végrehajtás utján?) a proponált „átruházás" pedig nagyon is általános természetű, keresnünk kell egy harmadik bejegyzési módot. De erről később. Még kévésbé járulhatok hozzá Szilágyi kartársam fejtegetéseihez. 0 a zálogjogot ugyanegy követelés erejéig ismételten annyiszor jegyzi be, ahány átruházás történik. Mi a zálogjog ? „Azon dologi jog, mely a hitelezőnek engedtetik avégre,- hogy ha a kötelezettség meghatározott időben nem teljesíttetik, a lekötött dologból kielégítést nyerhessen." Nos, ez a dologi jog a zálogjog bekebelezése által már eléggé biztosítva van; annak ujabbi bejegyzése (bekebelezése vagy előjegyzése) legalább is felesleges. Nem a zálogjogot kell újonnan bekebelezni, hanem csupán a jogosított személyében történt változást, vagyis az átruházás tényét föltüntetni. S aztán zálogjogot birtoktestre, vagy ha ugy tetszik ingatlanra lehet csak bejegyezni, nem pedig vételár hátralékra vagy kölcsönösszegre. Nála a 3. és 4-ik bejegyzés szerint a vételár hátralék és a kölcsönösszeg képezi a jelzálogot. A közlött mintával ennélfogva legjobb akaratom mellett sem vagyok képes megbarátkozni. Azonfelül — hogy őszinte legyek — szememet szúrja az általános terhelési jel, mely az összeg rovatban lábatlankodik. Visszatérve Stegmüller kartársam czikkére, kénytelen vagyok ép azon — szerinte leginkább elterjedt — bejegyzési mód mellett lándzsát törni, amelyet ő „egészen helytelen"-nek deklarál. Nagy sajnálatomra ellent kell mondanom, magának Zlinszkynek is, kinek fejtegetéseire czikkiró a maga felszólalását állapítja. Zlinszky így szól: „Miután a tulajdonjog valamely dolog felett való jogos uralom, annak tárgya csak testi dolog, vagy testi dolgok összege lehet : a jogok tehát nem lehetnek" tárgyai a tulajdonjognak s azért téves az a fogalom, mely a jogok tulajdonát is lehetőnek tartja." Hat ezen fejtegetés a telekkönyvvel kapcsolatban nálunk is érvényben levő osztrák polgári törvénykönyv pregnánsan kifejezett szabványaival homlokegyenest ellenkezik. Elég lesz ennek bizonyítására a törvénykönyv egyes idevágó szakaszait lenyomatnom.