Telekkönyv, 1899 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1899 / 1. szám - A változatlan telekkönyvi állással való átvitelről. [Hozzászólás Harmath Domokos: A változatlan telekkönyvi állással való átvitelről. Telekkönyv, 1898. 9. sz. 135-139. p.]

15 A dolgokról s azok joji felosztásáról. % 285. §. Mindaz, mi a személytől különbözik és az emberek használatára szolgál, jogi értelemben dolognak neveztetik. 292. §. Testi dolgok azok, melyek az érzékek alá esnek ; különben testetlenekvek hivatnak, péld- a vadászati, halászati és minden más jogok. A tulajdonjogról. v 353. Mindaz, ami valakié, minden testi és testetlen dolgai, az ő tulajdonának neveztetnek. 355. §. Általában minden dolgok tárgyai a tulajdonjognak. Ebből kitetszik, hogy Zlinszky tanítása a bennünket, telekkönyvi szakembereket, egyedül kötelező osztrák törvénykönyvvel összhangban nincsen. Et bonus dormitat Homerus. Minthogy pedig akár engedménynél, akár végrehajtás utján való átruházásnál valamely jelzálogi követelés, helyesebben a követelés erejéig bejegyzett zálogjog tulajdona1) képezi jogügylet tárgyát, jó magam is a leginkább elterjedt szokásnak hódolok s azt vallom, hogy ily esetben az átruházott zálogjogra, az engedményes javára, a tulajdonjog jegyzendő be. A változatlan telekkönyvi állással való átvitelről. Irta: Dittrich József, kir. tlkvvezető. A „Telekkönyv" III. évf., 9. számában fönti czim alatt megjelent czikkben foglalt fölhívás folytán legyen szabad nekem is a „változatlan állással való átvitel" kérdéséhez hozzászólanom. Szerény nézetem szerint a fölsorolt példák egyike sem felel meg a jó telekkönyvhöz fűzött kívánalmaknak, mert azokban először is a jó telekkönyv egyik sarkelve : a prioritás, kifejezésre egyáltalán nem jut; másodszor pedig ezek a példák nem nyújtják azt a tiszta, mindent föltüntető képet, amelyet helyes telekkönyvi állapotnak nevezünk. Hogy megtartsam a sorrendet, kezdem a v . . . falvai 323. sz. tjkvben B. 2. alatt eszközölt bejegyzésnél. Nézetem szerint ez a bevezetés helyes, mert ebben a bejegy zésbcn a szerződésre hivatkozni nemcsak hogy nem kell, de nem is lehet. Ugyanis a változatlan állásban való lejegyzéssel kapcsolatos tulajdonjogi bejegyzés művelete két részből áll: az első az ingatlannak a régi tjkvből az uj tjkvbe abban az állapotban való átvitele, amelyben az ingatlan a régi tjkvben volt; a második pedig a tulajdonjognak az uj tjkvben való bejegyzése. Az ingatlant tehát a régi állapotban kell az uj tjkvbe átvezetni és csak ez után jegyzendő be az utóbbi tjkvben az uj tulajdonszerzés. Ha tehát a tulajdonszerzést csak az uj tjkvben tüntetjük ki, az ezen szerzés alapjául szolgáló okiratra —jelen esetben a szerződésre — sem hivatkozhatunk másutt, mint ott, ahol azt idézni lehet és kell. i) (V. ö. Engedmény és alzálogjog. Irta: Káplány Géza, ezen folyóirat I. évf. 2. szám.)