Telekkönyv, 1899 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1899 / 1. szám - A tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzéséről és a telekjegyzőkönyvi bejegyzések helyesbítéséről. [19. r.]

9 mögött mindig nyitva áll az a kérdés, vájjon a rendkívül fáradságos és költséges munka eredménye teljesen kielégitő-e ? A tlkönyvnek uj helyszinelés alapján való kiigazításánál ez a kérdés ilyen alakban nem merülhet fel. Kétségtelen azonban, hogy az olyan eljárásnál, amelynél a tényleges birtokos tulajdoni jogának bejegyzése az ehhez való jog alakszerű igazolása nélkül, pusztán a birtokban találás alapján történik, — felette alkalmas arra, hogy a szerzett jogok igényei veszélyeztessenek és az ilyen eljárásba az igazságügyi kormány megnyugvással csak ugy mehet bele, ha biztos benne, hogy a helyszinelés alapján történő kiigazítás ellen használható jogorvoslatok az azzal járó veszély megfelelő' ellensúlyozására képesek. A szerkesztés lefolyása ezen eljárás mellett igen egyszerű, és pedig: 1. a tlkvi térképeknek helyszíni bejárás melletti kiigazítása s ezzel egyidejűleg a tényleges birtokosok megállapítása, 2. a tlkönyvi állapotnak a helyszíni eljárás eredményei szerint való kiigazítása, illetőleg a betéteknek megszerkesztése. Azt hiszem, hogy ez eljárás mellett a betétszerkesztés az ország területén 10—15 év alatt volna befejezhető. A tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzéséről és a telekjegyzőkönyvi bejegyzések helyesbítéséről.*) Irta: Dr. Kemény Andor, kir. törvsz. biró. (Folytatás.) Ami a T. 15. §-ának szövegezését illeti, nézetem szerint ez meglehetősen gyenge, mivel több rendbeli félreértésre adhat alkalmat. így annak a) pontja azt az értelmet látszik kifejezni, hogy a tényleges birtokosnak, aki tulajdonjogát eme szakasz alkalmazása mellett kívánja bejegyeztetni, csak akkor és annyiban kellene az ingatlan tényleges birtoklását igazolni: „amennyiben a szerzést igazoló okirat alapján a tulajdonjog a telekkönyvi rendelet szerint be nem kebelezhető", amiből a contrario az következnék, hogy abban az esetben, ha a szerzést igazoló okirat a bekebelezésre alkalmas, az ingatlannak tényleges birtoklását igazolni, habár a fél ezen az alapon kívánja tulajdonjogát bejegyeztetni, nem lenne szükséges. Ugyanígy annak b) pontja nem annyira hibás, mint inkább hiányos szövegezésénél fogva arra a félreértésre szolgáltat alkalmat, mintha abban az esetben, ha az átruházó tlkvi tulajdonos a jogügylet létrejöttét a bizottság előtt szóval beismeri, a tény*) Az előző közleményeket lásd az I. évfolyam 6—12., II. évfolyam 1., 3—7. és III. évfolyam t—5. és 7—11. számaiban.