Telekkönyv, 1899 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1899 / Tartalommutató

269 tuljdonosának fizetendő bérösszeget foglalhatja le és ha ennek ellenére mégis haszonvételekre foganatosittatik a zárlat, a haszonbérlő a haszonvételekre tulajdoni igényt támasztani jogosítva van akkor is. ha haszonbérleti joga nyilvánkönyvileg bekebelezve nincsen. (Kir. Curia 1691/896. p. sz. — febr. 25.) 140. 1. 1"'. Az ingatlan vagyon átruházása utján járó illeték a vagyon átruházás tárgyát képező ingatlant terheli, ennél fogva az adóhivatali kimutatás csak akkor szolgálhat a zálogjog bejegyzésének alapjául, ha abból egyszermind az is kitűnik, hogy annak a vagyonátruházásnak tárgya, amely után a bejegyeztetni kért illeték kirovatott, épen és kizáróan az az ingatlan volt, amelyre a bejegyzés kéretik. Az 1881 : XXXIV t.-cz. 39. §-a alapján harmadik személy ellenében kért bejegyzés esetében azt a körülményt, hogy az e §-ban emiitett 2 évi határidő a bekebelezési kérvény beadásakor még le nem járt: a kir. adóhivatal tartozik igazolni. (Kir. Curia 1898. évi április hó 15. — 552. szám a.) 172. lap. 16. A tulajdonjognak a hagyatéki bíróság átadó végzése alapján kért bekebelezése csakis a hagyatéki bíróságnak közvetlen a tlkvi hatósághoz intézett megkeresése alapján rendelhető el. (Kir. Curia 1898. évi április hó 27. — sz. p.) 173. 1. 17. Postafeladóvevények egyátalán nem képeznek a tulajdonjog előjegyzé. sére alkalmas okiratokat s erre alapul nem szolgálhat a foglaló felvételéről kiállított nyugta sem. (Kir. Curia 1898. évi márczius hó :!0. — 1358. sz. p.) 174.' 1. 18. Tekintettel arra, hogy az adóhivatali szabályszerű kimutatás a tlkvi rendt. 84. s-ának c) pontja alá eső olyan közokiratot képez, amelynek alapján — tlkvi akadály nem létében — bekebelezésnek van helye : tekintve továbbá, hogy az 1883. évi XLIV t.-cz. 95. §-a szerint az egyenes adók és illetékek s az egyenes adók módjára beszedendő egyéb követelések, melyek valamely ingatlant terhelnek, a 90. íj ban meghatározott elévülési időn belől a tényleges birtokos által fizetendők és hogy a magánkézből megvett ingatlan birtokot terhelő ilynemű hátralék a vevőre átszáll: nincs tlkvi akadály arra nézve, hogy tlkvi tulajdonos birtokutóda ellen kimutatott s ez ellen ennek tlkvi tulajdonát képező ingatlanokra biztosíttatni kért illeték erejéig a zálogjog bekebeztessék. (Kir. Curia 1897 június 30. — 2099. sz. p.) 174. 1. 19. Az egyetemleges jelzálog jogi természetén alapul a törvénynek (1881: LX. t.-cz. 190. $-ának második bekezdése, tlkvi rendt. 106. §.) az a rendelkezése, hogy a hitelező az esetben, ha jelzálogilag biztositott követelése egyidejűleg árverés alá nem került más ingatlant, vagy valamely közös ingatlannak más tulajdonosát illető, de el nem árve' rezett hányadát is terheli: a vételárból egészben vagy részben leendő kielégítését kívánhatja. A törvénynek a hitelező védelmére czélzó ez az intézkedése azonban csak arra jogositja a hitelezőt, hogy követelésének kielégítését egészben, vagy amennyiben ezzel a jogával élni nem akar s ha például a követelésének biztosításául szolgáló ingatlanoknak csak fele része árvereztetett el, követelésének arányos, tehát ebben az esetben fele részben kielégítését szorgalmazza ; arra azonban, hogy kövelésének az egyik adóstárs elárverezett ingatlanainak vételárából leendő kielégitéséről lemondva, kielégítését egészben vagy aránylag nagyobb részben, a másik adóstárs még el nem árverezett ingatlanainak vételárából követelhesse, a törvénynek fent jelzett rendelkezése a hitelezőt fel nem jogositja és pedig annál kevésbé, mert ezáltal a közös tulajdonos egyetemleges adóstárs károsodnék. (Kir. Curia 1899. április 7-én. — 798. sz.) 175. 1. 20. Az 1881 : LX. t.-cz. 84. §-ának azon rendelkezésénél fogva, hogy abban az esetben, ha a végrehajtató a végrehajtási kérvényben kijelenti, hogy a végrehajtást csupán a kérvényben határozottan megjelölt és birói letétbe helyezett összegekre kívánja vezetni, a kiküldött kirendelése mellőzendő s a foglalásról a pénztár és az a felett álló hatóság