Telekkönyv, 1899 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1899 / Tartalommutató

268 sen elutasított kérelmek pótkérvénynyel való megújítása helyt nem foghat s ez a beadvány csak mint önálló kérvény, saját rangsorában és saját felszerelése alapján, tekintet nélkül a korábban beadott kórvényre és mellékleteire, — és tekintet nélkül a későbben beadott ujabbi pótkérvényre és mellékleteire, intézendő el. (Kir. Curia 1895. deczember 23. — 9510. p. sz.) 30. 1. 6. Az élethossziglan való haszonélvezetre nézve az okirat bekebelezési engedélyt nem tartalmazván, annak alapján a holtiglani haszonélvezet, mint személyes szolgalom, se be nem kebelezhető, se pedig elő nem jeyezbetö. És ha mégis az előjegyzés, bár szabálytalanul, megtörtént, az ellenfél beleegyezése nélkül ezt az előjegyzést igazoltnak kimondani per utján sem lehet. (Kir. Curia 1445/1896. p.'SZ. deczember 31.) 56. 1. 7. Kereskedelmi könyvkivonat alapján a zálogjog előjegyzésének csakis a megrendelő egyenes adós, nem pedig a jótálló kezes ellen is lehet helye. (Kir Curia 1946/896. p. sz. 1897. deczember 14.) 57. 1. 8. Oly esetben, midőn az igénylő felperes végrehajtást szenvedőtől oly terményeket vett meg, melyeket az igénylőnek a leszedés után ós magban s igénylő házához szállítva tartozott átadni: az ad ás ve vési szerződésben foglalt adásvevési jogügylet befejezettnek, következésképen felperes tulajdoni igénye megállapíthatónak csak akkor tekinthető, ha felperes a terményeknek kezeihez való átadását bizonyítja. (Kir. Curia 1896. május 6. — 2084/1896. p. szám.) 58. 1. 9. Midőn a helyszínelés a tényleges birtoklásnak meg nem felel és igy az, aki a telekjegyzőkönyvben tulajdonosként van kitüntetve, tényleges birtoklás hiányában elbirtoklásra nem hivatkozik : a tényleges birtokos a tlkvi rendt. 8. §-án alapuló kiigazítási keresetet bármikor és mindaddig megindíthatja, mig a telekkönyvi tulajdon harmadik személyre át nem megy. (K r. Curia 2225/896. p. sz. deczember 81.) 83. 1. 10. Oly nyilatkozat alapján, amely magát az engedményt és az ennek bekebelezésére vonatkozó engedélyt nem tartalmazza, hanem csupán hivatkozik az abban emiitett követelésnek és zálogjognak engedményezésére vonatkozó külön létrejött és külön okiratba foglalt jogügyletre, a zálogjog tulajdonjogának bekebelezése vagy előjegyzése el nem rendelhető. (Kir. Curia 1898. évi április 22. — 544. p. sz.) 118. 1. 11. A tlkvi rendt. 152. S-a szerint a tlkvi hatóság a büntető bíróságnak a bünper feljegyzése iránt hozzá intézett megkeresését nem vizsgálhatja, hanem azt telekkönyvi akadály nem létében foganatosítani köteles (Kir. Curia 1898. április 15. — 1685. p. sz.) 119. 1. 12. A zálogjog csak annak a követelésnél; szolgál biztosítására, amelyre nézve az a telekkönyvben kieszközöltetett; következósképen az ekként biztosított követelésnek megszűnésével hatályát veszti maga a zálogjog is. Az ily módon hatályát vesztett, de a telekkönyvből még ki nem törölt és igy fennállónak jelentkező zálogjog pedig más követelés biztositára nem szolgálhat még akkor sem, ha ez a más követelés ugyanolyan összegű és jogérvényesen meg- van ítélve. (Kir. Curia .",392/896. p. sz. febr. 24.) 138. 1. 13. A község nevén álló közlegelőnek felosztása folytán az egyes jogosultak számára kihasított, azonban egyénileg még nem telekkönyvezett ingatlan birtokrészletekre vezetett végrehajtás esetében az 1881: LX. t.-cz. 203. s-ának szabályai alkalmazhatók nem lévén, az ilyen ingatlan állagára a telekkönyvi átalakítás bekövetkezte előtt bírói végrehajtás nem vezethető. És ha ez — bár szabálytalanul — mégis megtörtént: a lefoglalt ingatlan állagának és haszonélvezetének a birói zár alól való feloldása iránt igénypernek van helye. (Kir. Curia 1071/1895. p. sz. — márczius 19.) 189.1. 14. Az ingatlan tulajdonosa ellen az ingatlan hBszonélvezetére vezetett végrehajtás esetében a végrehajtató, ha az ingatlan haszonbérbe van adva, a haszonvételeket, melyek a haszonbérlő tulajdonát képezik, zárlat alá nem veheti, hanem csak a haszonbérlő által az ingatlan