Telekkönyv, 1899 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1899 / 4. szám - Telekkönyv és kataszter közötti összhang. [1. r.] [Hozzászólás Baross Gábor: A betétszerkesztési eljárás mikép volna egyszerűsíthető és gyorsítható című cikksorozatához. Telekkönyv, 1898. 11. és 12. számok és 1899. 1. sz. 4-7. p.]

91 A jegyzet rovatába pedig csak annyi: engedmény C. 3. t. a. E helyen említem meg, hogy sokkal kisebb hiba, ha igy foganatosítok „Az 1898. év deczember 5-én kelt engedmény alapján az engedmény a C. 1. t. a. zálogjogra bekebeleztetik", mintha a tulajdonjogot kebelezem be a C. 1. a zálogjogra. De hiszen, hogy az ismétlés oly szembetűnő rossz hangzású ne legyen, nem is kell ott azt mondani, hogy „engedmény" alapján, elég a hivatkozás az okiratra: ,,az ekkor kelt magán, közokirat, birói egyezség, Ítélet stb. alapján az engedmény bekebeleztetik." Abból, hogy az 1859. auguszt. 1-iki rendelet 12. és 13. §§-ai a követelés átengedésének bekebelezéséről és az engedmény bekebelezéséről intézkedik, s hogy igy ingadozik a kifejezésekben, nem az következik, hogy ezen kifejezések közül egyiket sem használjuk, hanem az, hogy használhatjuk bármelyiket. A követelés átengedésének (helyesebben a zálogjog átengedésének) bekebelezése nem szorosan jogász nyelven van mondva, mert a követelés átengedés cessio : engedmény. Semmi különöset sem látok abban, hogy van engedmény végrehajtás utján. Hiszen még az ige „engedni" sem azt akarja kifejezni, hogy jó szántómból kell annak megtörténni. Engedhetek helyet másnak nemcsak azért, mert magam ugy akarom, de mert tovább toltak. Engedményez nemcsak az egyes személy, de engedményez a bíróság is. Nem osztom azt a nézetet, hogy ha az „átruházás" kifejezést kötelező használatba vennők, akkor ennek használatát kötelezővé kellene tenni az ingatlan tulajdonjog átruházásánál is és hogy •ez esetben igy nézne ki a bevezetés : ,,N. N. javára bekebelezett tulajdonjog átruházása N. N. javára bekebeleztetik. A B. lapon eddig használt kifejezések rövidek is, velősek is, mindenki által könnyen megérthetők, azért ezeket bántani nem kell. De a zálogjogok átruházásánál — miként a hivatkozott czikkekből is kilátszik — eltérők a használni szokott kifejezések s nem is megfelelők. Engedményezés a szó jogi értelmében csak kötelmi jogoknál fordul elő. A követelés átruházása az engedmény (cessio), melynek tárgyát csak követelések képezhetik. Ezért véleményem szerint az egyedül helyes, hogy a követelések átruházásával az „engedmény" kebeleztetik be. Telekkönyv és kataszter közötti összhang. Visszhang; „A betétszerkesztési eljárás mikép volna egyszerűsítő és gyorsítható?" czimü közleményre. Irta: Székely Ferencz, felm. felügy. vezető. E lap mult évi 11., 12. és f. évi 1. számaiban dr. Baross Gyula kir. Ítélőtáblai biro úrtól: „A betétszerkesztési eljárás mikép volna egyszerüsithető és gyorsitható ?" czimen egy, a