Telekkönyv, 1899 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1899 / 4. szám - A követelés átruházásának kérdéséhez. [Hozzászólás Klein Béla: A követelés átruházása című cikkéhez. Telekkönyv, 1899. 1. sz. 13-15. p.]

90 A közölt minta véleményem szerint szintén helytelen, mert e szerint a Schlesinger Mór javára bekebelezett 1000 frtos zálogjogra Schwarz Adolf zálogjoga, és .az Áron József javára 500 írt és 50 frt erejéig bekebelezett zálogjogra Áron Józsefné sz. Blau Betti zálogjoga van bekebelezve. Ha zálogjogra zálogjogot kebelezünk, alzálog létesül, már pedig a fentebbi minta nem azt akarja megértetni. Aki a ozikket elolvasta, az meg fogja érteni a mintában kifejezni szándékolt tartalmat, de annak elolvasása nélkül legalább is furcsának tartaná a mintát. Nem helyes az az érv „hogy ha a B. lapon nem szül viszszatetszést az, hogy ugyanazon ingatlanra a tulajdonjog annyiszor van mindig más más személy javára bekebelezve, ahányszor az forgalom tárgyát képezte : miért szülne visszatetszést ugyanez a C. lapon" — mert a.két dologbeli jog jogi természete nagyon különböző, s ezen különbségnek magából a telekkönyvből is ki kell világlania. Mig a tulajdon teljes jogi uralom valamely tárgy felett, addig a zálogjog idegen dologbeli jog (ius in re aliena), amelynek léte egy más absolut jogot feltételez, oly kép, hogy enélkül nem létezhet. Ha tulajdonjogomat átruháztam, az abban foglalt összes jogaim átmennek az uj szerzőre, aki most már szerzett saját joga alapján bir mindent, s független minden más jogtól. Nem igy van ez a zálogjognál, mely egész lényege s minőségénél fogva különbözik minden más dologbeli jogtól. A tulajdonjog megszűnik, ha a dolog feletti jogos uralom másra száll át, a jog urat cserél, mig a zálogjognál ez a kielégités ténye által teljesen megszűnik, nincs állandó tárgya. Schwarz Adolf és Áron Józsefné sz. Blau Betti ellen az engedményezési jogviszonyból származó, s magának a jognak keletkeztére vagy érvényére vonatkozó kifogások is megtehetők. Magából a C. 3. és 4. alatti bevezetésből is ki kell tűnni, hogy az itteni Schwarz Adolf és Áron Józsefné sz. Blau Betti azt a bizonyos zálogjogot szerezték meg, mely a C. 1., 2. alatt van bekebelezve. Tulajdonjogra tulajdonjogot bekebelezni lehet. Mert ha A -f1. sorsz. ingatlanomat eladtam, a + 1. sorsz. urat cserólt, az én tulajdonom megszűnt s másé lett. Zálogjogra zálogjogot kebelezni szintén lehet s az uj zálogjog alzálog lesz. A tlkvi rendtartás 68. §-a az „átruháztatik" kifejezést ismeri, az erdélyi tkvi rdtás az engedmény bekebelezéséről szól s igy az nem is uj. De azon esetben, ha valaki zálogjogát engedményezi, nincs is szükség oly kebelezési formulára, mint a C. 3., 4. t. alatti. Vájjon nem elegendő-e ennyi „A n.-károlyi kir. járásbíróság 6,720/97. sz. végzése alapján a C. 1. alatti zálogjogra az engedmény Schwarz Adolf borhidai lakos javára bekebeleztetik."*) *) A bejegyzésnek ezt a módját irja elő a tkvi betétek szerkesztését szabályozó általános Utasítás. Szerk.