Telekkönyv, 1898 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1898 / 4. szám - Telekkönyvi iskola. A kérvényről. [13. r.]

61 foganatosittatik, az ingatlanokra foganatosított biztosítási végrehajtás feloldása pedig az előjegyzett zálogjognak hivatalból való kitörlésével eszközlendő. Amennyiben tehát a törvény az ingatlanokra nézve a biztosítási végrehajtás foganatosítását kimerítő jogcselekmény gyanánt egyedül a zálogjog előjegyzését jelöli meg, az ingatlanok haszonélvezetének zár alá vétele, mint oly további jogcselekmény, amelynek előfeltételét a zálogjogi előjegyzés igazolása képezi, a biztosítási végrehajtás esetében kizártnak tekintendő. Mig továbbá az ingatlanokra elrendelt biztosítási végrehajtás foganatosítása s a foganatosított biztosítási végrehajtás feloldása tekintetében a 230. és. 231. §-ok a zálogjog előjegyzésén, illetve az előjegyzett zálogjog kitörlésén túlterjedő intézkedéseket nem tartalmaznak: addig a törvény a zárlat különböző eseteiről tüzetesen intézkedik, jelesül a 237. §. 0 pontjában és a 245. §-ban a jelzálogul szolgáló ingatlan állaga zárlat által való biztosításának, a 240. §-ban pedig a vitássá vált használati jog zár alá vételének módját részletesen szabályozza. Ezekből a rendelkezésekből is az következik, hogy az ingatlanok haszonélvezetének mint külön végrehajtási alapnak zár alá vételét a törvényhozás a biztosítási végrehajtás eseteiben megengedni nem czélozta. A biztosítási intézkedéseknek a végrehajtási törvénybe foglalt két neme közül csupán a zárlatnak van meg az a joghatálya, hogy az az ellenfélnek a vitás dolog vagy jog felett való rendelkezési jogát megszünteti vagy korlátozza; ellenben a biztosítási végrehajtásnak czélját az képezi, hogy a vitássá vált készpénzbeli követelés az adós vagyonára feltételesen szerzendő és végrehajtható bírói határozattal vagy egyességgel igazolandó zálogjog által biztosittassék. Eme czél elérésére pedig mindaddig, mig a haszonélvezetet az ingatlanoknak azok állagától el nem választott gyümölcse, illetve jövedelme (függő termés, le nem járt bérösszeg) képezi, jogsegélyt nyujc a törvény a 210. §. második és a 212. §. harmadik bekezdésében foglalt amaz intézkedésével, mely szerint a zálogjognak az ingatlanok haszonélvezetére történt előjegyzése folytán kielégítési elsőséget biztosit a hitelezőnek abban az esetben, ha utóbb akár ez. akár más hitelező a haszonélvezetet kielégítési végrehajtás utján végrehajtási zár alá véteti. Ha pedig a haszonélvezet az ingatlanoknak oly gyümölcséből, illetve jövedelméből áll, mely az ingatlanok állagától történt elválasztás folytán az ingó vagyon jogi természetét veszi fel (beszedett termés, lejárt bér): ebben az esetben a hitelező a követelésére nézve magát a beszedett termésre, illetve lejárt bérkövetelésre mint ingó vagyonra vezethető biztosítási végrehajtásnak foglalás és becslés által való foganatosításával biztosithatja. Kelt Temesvárott, a kir. itélő táblának 1897. évi deczember hó 4-én tartott polgári teljes ülésében. Hitelesíttetett az 1898. évi január hó 15. napján tartott teljes ülésben.