Telekkönyv, 1898 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1898 / 3. szám - Az előjegyzést avagy az előjegyzett jogot kell-e igazolni?

miután e közlés a gyámhatósági felügyelet s ellenőrzés teljesítését lényegesen előmozdítja, helyeslem s érinteni nem kívánom. De mindig szem előtt kell tartani, hogy az árvaszék a kérdéses ügyekben nem ügyfél és hogy az árvaszék értesítésének az ügyfél kezéhez történt kézbesítéssel járó hatálya rendszerint nincsen. A kir. ig azságügyininiszternek 1898. évi január 30-án 5197/1898. I. M. szára alatt kelt rendelete, az adó-, illeték- s egyéb köztartozások czimén fennálló hátralékoknak a sorrendi tárgyalásokon való helyes kimutatása tárgyában. Az összes telekkönyvi hatóságokhoz. A m. kir. pénzügyminister ur által az adó-, illeték- és egyéb köztartozások czimén fennálló hátralékoknak a sorrendi tárgyaláson való helyes kimutatása tárgyában folyó évi január hó 15-én 100,794/97. szám alatt kibocsátatoU körrendeletet tudomásvétel czéljából másolatban közlöm. Melléklet — a kir. igazságügytniniszternek 5197/1898. I. M. számú rendeletéhez : A kir. pénzügyminiszter urnák valamennyi kir. pénzügy igazgatósághoz és a székes fővárosi kir. adó felügyelőhöz intézett körrendelete az adó-, illeték- és egyéb köztartozások czimén fennálló hátralékoknak a sorrendi tárgyaláson való helyes kimutatása tárgyában. A felterjesztett végrehajtási ügyek tárgyalásánál több ízben tapasztaltam, hogy az adó- és illetékhátralékok a sorrendi tárgyalásokhoz helytelenül mutattatnak ki, ami a sorrendi tárgyalásoknak ismételt eUialasztását vonja maga után. Az ily kimutatások készítésénél különösen a községi közegek oly felületesen járnak el, hogy sokszor egy belsőség után kimutatott előnyös tételű három évi adó a tényleges tartozást tiz-huszszorosan is meghaladja, a nem előnyös hátraléki összeg pedig oly feltűnően nagy, hogy 50 éves kirovásnak sem felel meg, a mi legiukább onnan van, hogy a végrehajtást szenvedő adós tulajdonát képezett, de már tényleg "bejegyzett és telekkönyvileg más tulajdonosra átvitt külsőség adóját is kimutatják, holott az árverés alá nem került. Gyakran előfordul az az eset is, hogy oly adótartozás is ismételve bekebeleztetik, amely már előbb jelzálogilag biztosíttatott. így például, ha valaki hátralékban van 100 frtot tevő két tvi adóval, bekebeleztetik ellene ez a 100 frt hátralék, tartozása a következő évbeu 50 Írttal szaporodik s az év végén bekebeleztetik az egész 150 frt, holott abból 100 forint már biztosítva volt. E rendellenességek megszüntetése érdekében tehát meghagyom a czimnek, utasítsa azonnal az arra hivatott és kötelezett közegeket, hogy az adó-, illeték s egyéb köztartozások czimén az elárverezett ingatlanokat terhelő hátralékokat a sorrendi tárgyalásokhoz mindig a vonatkozó főkönyvek és számfejtő könyveknek, valamint a telekkönyvi birtoklási állapotnak teljesen megfelelően és mindig csak az elárverezett ingatlant terhelőket mutassák ki és terjeszszék be a czimhez, a czim azokat pontosan vizsgálja felül és csak a helyesen kiál itott kimutatásokat küldje be az eljáró kir. telekkönyvi hatóságokhoz. Legyen figyelemmel továbbá a czim arra is, hogy a sorrendi tárgyalásoknál az államkincstárt oly egyétek képviseljék, akik a hátraléki kimutatások lételeire kellő felvilágosítást Dyujtani s a tárgyalásokban megfelelően résztvenni képesek. Minthogy pedig az előbb ismertetett szabályellenes eljárásnak legfőbb okát abban látom, hogy az adótartozásoknak a birtokváltozások alkalmával teljesítendő megosztása, továbbá a hátralékok telekkönyvi biztosítása és a bekebelezett köztartozások törlése körül, az e vonatkozásban fennálló szabályok vagy éppen nem, vagy csak igen felületesen foganatosíttatnak, meghagyom a czimnek, utasítsa szigorúan a községi elöljáróságokat (városi adóhivatalokat), hogy a birtokváltozásokat kataszteri nyilvántartásaikban esetről-esetre a legpontosabban vezessék keresztül s az adómegosztás, illetve az uj tulajdonosra való átvitel iránt, a m. kir adóhivatalok szolgálatára vonatkozó utasítás VII. füzete 29. §-a értelmében mindenkor és pontosan járjanak el.