Telekkönyv, 1898 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1898 / 3. szám - Az előjegyzést avagy az előjegyzett jogot kell-e igazolni?

4:5 A hátralékok telekkönyvi bekebeleztetésénél pedig- legyen kiváló ügyelettel a czim arra, hogy már jelzálogilag biztosított hátraléknak ujabb bekebeleztetése ne kéressék, általában pedig a telekkönyvi biztositás, a be- és kikebelezett kincstári tartozások nyilvántar-* tása s az egészben vagy részben kifizetett avagy megszűnt hátralékok telekkönyvi töröltetése tekintetében az 1883. évi XLIV. t.-cz. 91. és 93. §-ai és az adóhivatali utasitás VII. füzete 75. §-ában foglalt rendelkezéseket szigorúan foganatosíttassa és saját részéről is a legpontosabban tartsa be. Azt, hogy a községi elöljáróságok, városi és kir. adóhivatalok az imént jelzett kötelezettségeiknek miként felelnek meg, az adóügykezelés vizsgálata, vagy más helyszíni kiküldetések alkalmával a czim szigorúan ellenőrizze s a tapasztalt mulasztás vagy szabálytalan eljárás megtorlása iránt intézkedjék. Elvárom, hogy az adóügy kezelés ezen ágazata teljesen kifogástalan legyen. Kelt Budapesten, 1898. évi január hó 15-én. TELJES ÜLÉSI DÖNTVÉNY. A kír. Curia 65. szánni polgári döntvénye. (Az I. G. 258/897. P. számhoz ) Az 1883: XXV. t.cz. 19. §-ának az a rendelkezése, mely szerint a kamat elévül ha a hitelező azt három esztendő alatt nem követeli, kiterjed-e bármily jogczimen érvényesített követelés kamatára, avagy csupán a kölcsönkövetelés kamatára ? Határozat: Az 1883: XXV. t.-cz. 19. §-ának az a rendelkezése, mely szerint a kamat elévül, ha a hitelező azt három esztendő alatt nem követeli, csakis a kölcsön és más hitelezési ügyletekből felmerülő, biróilag meg nem itélt szerződési kamat elévülését szabályozza s az más czimen követelt kamatra nem alkalmazható. Indokok: A birói gyakorlat az 1883: XXV. t.-cz. hatályba lépte óta folyton ingadozó volt az abban a kamat elévülésére nézve felállított szabály értelmezésének kérdésében. Nemcsak az alsóbiróságok, de a kir. Curia is egyes esetekben e szabályt csakis a kölcsönügyletekből felmerült kamatra, egyes szórványosabb esetekben pedig különbség nélkül a követelés jogczimére, minden biróilag meg nem itélt kamatra alkalmazta. Számos esetben ismét*az a felfogás érvényesült, hogy az idézett törvény 19. §-a nem ugyan mindennemű kamatra, de viszont nem csupán kölcsönök kamatára, hanem minden hitelezési ügyletből származó szerződési kamatra vonatkozik. Ez utóbbi felfogást, mint amelyet különben is túlnyomó részben követett a gyakorlat, a kir. Curia teljes ülése is magáévá teszi a következő indokokból : A szóban forgó törvény megalkotásának előzményei nem nyújtanak biztos támpontot a felmerült kételyek eloszlatására. Az igazságügyminiszternek 1882. évi január 11-én kelt javaslata egyáltalában nem tartalmazott intézkedést a kamat elévüléséről.