Telekkönyv, 1898 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1898 / 3. szám - Az előjegyzést avagy az előjegyzett jogot kell-e igazolni?

41 személyek jogait érintő határozataikat, különösen ha e személyek törvényes képviselőinek nevét s lakását nem ismerik, a törvényes képviselők mellőzésével az illető árvaszékeknek kézhesittetik. Ez az eljárás a kézbesített határozatok jogerőre emelkedését késlelteti és a vonatkozó telekkönyvi eljárás hatályát s ezáltal a telekkönyvi forgalmat bizonytalanná teszi. Mivel továbbá az árvaszék a rendelkezésre álló határidő alatt sokszor meg nem állapithatja, vájjon a kézbesített határozat az önképviseletre nem jogosult illető személy érdekére nézve sérelmes-e vagy nem, a különben igénybevehető indokolt jogorvoslat használata könnyen elmaradhat, s a hatóságok fokozott oltalmára jogosult kiskorúak s gondnokoltak épen a hatóságok szabályellenes eljárása folytán károsodhatnak. Tekintve azokat a nagy hátrányokat, melyek az önképviseletre nem jogosult személyek törvényes képviselőinek mellőzéséből főleg telekkönyvi ügyekben származhatnak; s tekintve másrészt a birói eljárás egyöntetűségének biztosításában rejlő fontos igazságügyi érdeket is, indíttatva érzem magamat, hogy a kir. bíróságok mint telekkönyvi hatóságok figyelmét a következőkre irányozzam. Az 1877 : XX. t.-czikk 15., 87. és 88. §§-ainak egybevetéséből s helyes értelmezéséből kitűnik, hogy rendszerint minden peres s azon nem peres ügyekben, melyekben a képviselet kizárva nincsen, a kiskorút az atyai hatalmat gyakorló atya, illetőleg a gyám, a gondnokoltat pedig a gondnok képviseli s a hatóságok a kiskornak vagy gondnokoltak nevében a megjelölt törvényes képviselőket tartoznak idézni és értesíteni. A törvényes képviseletre vonatkozó ez a szabály általános hatályú, és mivel a telekkönyvi jogügyekre nézve e részben kivétel nincsen, azt a telekkönyvi eljárásban is alkalmazni kell. Ha tehát azok között, kiket a telekkönyvi rendelet 138. §-a vagy más eljárási szabály szerint valamely telekkönyvi kérvény elintézéséről értesíteni kellene, kiskorú vagy gondnokolt van: a kérvényt benyújtó fél a telekkönyvi rendelet 121. §-a értelmében az érdekelt kiskorún vagy gondnokolton kivül a törvényes képviselőt vezeték- s keresztneve, polgári állása s lakhelye szerint megjelölni és szükség esetén a törvényes képviselőül szereplő gyám vagy gondnok ebbeli minőségét igazolni is köteles. Az e végből szükséges adatot a fél ugy a községtől (1877: XX. törvényczikk 170. §.), mint az árvaszéktől (idézett törvény 282. §., árvaszéki ügyrend 108., 109. §§.) megszerezheti. Ha azonban a szükséges adatok az imént jelzett uton bármely okból meg nem szerezhetők: az eljáró kir. bíróság mint telekkönyvi hatóság az 1877 : XX. t.-cz. 88. §-ában meghatározott kötelességéből kifolyólag azokat az illető árvaszék megkeresése utján tartozik megállapítani és a szabályszerű kézbesítést az így magállapitott törvényes képviselő vagy az idézett törvény 179. §-a szerint árvaszékileg felhatalmazott tiszti ügyész kezéhez eszközölni. Az előbbiekkel kapcsolatban felhívom a kir. bíróságokat, hogy főleg hagyatéki ügyekben hozott és telekkönyvi bejegyzés alapjául szolgáló határozataikban az érdekelt kiskorúak vagy gondnokoltak törvényes képviselőit név, polgári állás és lakhely szerint szintén tüzetesen megjelöljék. Kiemelem egyébiránt, hogy a telekkönyvi hatóságok nagy részének azt a gyakorlatát, hogy a kérdéses határozatokat az illető árvaszékekkel közlik,