Telekkönyv, 1898 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1898 / 11. szám - A betétszerkesztési eljárás mikép volna egyszerűsíthető és gyorsítható? [1. r.]

179 rendezni. Ez a körülmény is jár az eljárás felfüggesztésével, ha a kataszter a közigazgatási beosztástól eltér, vagy ha a határ kérdésében (átcsatolás, puszták önállósítása stb., közigazgatás eljárás van folyamatban. B) A betétszerkesztés nehézségei az eljárás közben. 1. Az 1886 : XXIX. t.-cz. 25. §-ának utolsó bekezdése szerint a tkvi betétek elkészitése után az állandó kataszteri felmérés alkalmával felvett térképnek másodlata fogja képezni a hiteles tkvi térképet. A törvény ezen intézkedése az eljárásnak egyik kiinduló pontját képezi és következménye az, hogy a tkvi térképet a kataszteri térképpel kell felcserélni és ezzel együtt az egyéni telekjegyzőkönyvben a régi telekkönyvi helyrajzi számok helyébe a nekik megfelelő uj kataszteri térképi helyrajzi számokat bevezetni. A kataszteri helyrajzi számok bevezetéséhez alapul az úgynevezett „azonosítás" szolgál, vagyis megállapítása annak, hogy az egyéni telekjegyzőkönyvekbe felvett ingatlanok mindenikének a kataszterbe felvett ingatlanok közül melyek felelnek meg (1891 : XVI. t.-cz. 9. §). Ennek az azonosításnak pedig a következő nehézségekkel kell megküzdenie : a) A telekkönyv a jogi, ellenben a kataszter a tényleges állapotot tünteti fel, mely oknál fogva az azonosításnak gyakran vissza kell vezetnie a tényleges állapotot a jogira. Ez felette sok nehézséggel jár, kivált ha az utóbbinak meghatározásához a tkvi térkép elegendő útbaigazítással szolgálni nem képes és a hitelezők esetleges beavatkozása által valóságos contradictorius eljárássá fajul. b) A telekkönyv egysége a birtoktest (tkvi részlet), a kataszteré a művelési ág. E kettő csak a legritkább esetben fedi egymást. Rendszerint több kataszteri részlet képez egy tkvi birtokrészletet, azonban igen gyakori eset az is, amikor több tkvi részlet képez egy kataszterit (utasitás 51. §). Az azonositás feladatát ilyenkor az képezi, hogy a kataszter és telekkönyv között a hiányzó összhangot létre hozza, ami a legtöbb esetben a kataszteri térkép nagymérvű megigazitását vonja maga után. Ez a kiigazítás pedig a kataszter különleges praecisitása mellett csak felette bonyodalmas eljárás mellett lehetséges (utasitás 57—60., 106—108. §§-ai). c) Az azonosításnak egyik különös nehézségét képezi, hogy a kataszteri felmérés a tényleges állapot szerint történvén, a vitás jogi állapotot soha sem vette figyelembe, minek folytán egyes önállóan különben csak jogilag létező tkvi részletek a kataszteri (érképen teljesen hiányoznak és pedig vagy azért, mert szomszédos kataszteri részleteknek sorozatába felolvadtak (tulajdonjog