Telekkönyv, 1897 (2. évfolyam, 1-8. szám)

1897 / 3. szám - Telekkönyvi iskola. A kérvényről. [7. r.]

72 kérő a jogot adó volt; a bejegyzés által jogot nyerő féltől, a bejegy­zést kérő jogot adó fizetésképtelensége esetén, másodsorban köve­telhető. A készpénzben fizetendő illeték lerovására dologi jogok telek­könyvi bejegyzésénél az ill. szab. 95. §. 5. pontja szerint azok kö­teleztetnek, kiknek javára a bejegyzés történt, ha azonban a bejegy­zést az kéri, aki a jogot adja, a bejegyzési illeték fizetésére ez utóbbi is egyetemlegesen köteleztetik. Ha a telekkönyvi bejegyzést maga a jogot nyerő fél kéri, a bejegyzési illetékért nem első sorban, hanem egyedül felelős. Ha azonban a bejegyzést a jogot adó kérte: ez nem első sorban, hanem egyetemlegesen felelős; vagyis az illeték akár a jogot nyerő, akár a jogot adó féltől követelhető. (130—-84. és 2007—94.) A jogosult terhére kivetett illeték ellen a bekebele­zést kérő fél csak akkor felebbezhet, ha az egyetemlegesség alapján az illeték terhére átiratik s arról fizetési meghagyást kap. (D. 18—85.) Oly esetben, amidőn az államkincstár (vagy bármely más illeték­mentes személy) javára zálogjogok jegyeztetnek be., de a bejegyzést a zálogjogot adó fél maga kéri: a bekebelezési illeték fizetésére ez utóbbi sem kötelezhető. (D. 4—84.) Az illetékdijjegyzék 16. tétel B. b) pontja 1. jegyzete szerint a kisbirtokosok országos földhitelintézete alapitó tagjai által be nem fizetett alapitványi részletek iránt eszköziendő bekebelezések után a rendszerinti illetéknek csak felerésze fizetendő. (1879: XXXIX. t.-cz. 4. §.) Ugyané pont 2. jegyzete szerint oly esetben, midőn a haszonbéri jog a bérlő javára bejegyeztetik, a 7/io% illeték a ha­szonbéri összegnek, az illetéki szabályok 61. §-a szerint megállapi­tott értéke 1/i része után szabandó meg. (1871. évi 34,988. sz. p. ü. min. rend.) Ugyané pont 3. jegyzete szerint pedig, ha a bérbeadó biztosítja a szerződést a bérlő ingatlanára: akkor az egy évi ha­szonbéri összeg veendő az illetékszabás alapjául. De akkor is csak egy évi bérösszeg veendő alapul, ha a bérlő ingatlanaira a bérbeadó javára több évi haszonbéri összeg vagy az egy évi bérösszeget meg­haladó óvadék kebeleztetik be. (2041—95.) Az 1888. évben 1088. sz. a. megjelent elvi jelentőségű hatá­rozat szerint az örökhagyót illetett zálogjognak az örökösök javára történt bejegyzése után a 7/10%-tóli illeték nem jár, mert a B. pont kifejezetten csakis a jogügyleteken alapuló bejegyzésekre vonatkozik, s csakis a jogügyletek után járó illetékekre nincs tekintettel, minél­fogva hatálya nem terjedhet ki oly esetekre, midőn valamely zálog­jog tulajdonjogának bekebelezése elöröklés czimén kérelmeztetik ; és pedig annál kevésbé, mert az örökhagyó a bekebelezési illetéket már megfizette, az örökös pedig az örökhagyó jogaiba lép. Erdőkitermelési jognak a vevő javára telekkönyvi bejegyzése után a vételártól 7/10°/0-tóli illeték jár (2056—95.) (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents