Telekkönyv, 1897 (2. évfolyam, 1-8. szám)

1897 / 3. szám - A tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzéséről és a telekjegyzőkönyvi bejegyzések helyesbitéséről. 7. r.

69 uj birtokrészleteket vagy azon telekjegyzőkönyvekbe, melyekben az illető tulajdonosnak más birtokai felvéve vannak, vagy más, ujonan nyitandókba bevezetni." Annak, hogy valamely ingatlan, a mely a közönséges telek­könyvbe való felvételnek tárgyát képezi, abba felvéve nincsen, több oka lehet. Okul szolgálhat erre elsőbben is az a körülmény, hogy az az ingatlan, a mely a közönséges telekkönyvbe felvéve nincsen, akkor, a mikor a telekkönyv készíttetett, még oly helyzetben volt, hogy azt nem lehetett, vagy nem kellett a telekkönyvbe felvenni és pedig azért, mert az ingatlan csak utóbb keletkezett, illetve csak utóbb lett a közönséges telekkönyvbe való felvételnek tárgyává. De okul szolgálhat másfelől erre az a körülmény is, hogy a telekkönyv készitésénél olyan ingatlan, a melyet abba kétségtelenül fel kellett volna venni, tévedésből, elnézésből, irás vagy más egyéb hibából felvétetni elmulasztatott. Az első csoportba, vagyis azok közé, a melyeket a helyszí­neléskor felvenni nem lehetett, tartoznak : a) a mederben támadt szigetek (insula nata), b) az elhagyott meder (alveus derelictus . c) a természetes iszapolások (alluviones) és d) az elsodort földrészek (avulsiones) ellenben azok közé, a melyeket helyszíneléskor felvenni nem kellett, tartoznak: a) azok a területek, a melyek mint res sacrae et religiosae (péld. templomok, temetők) az o. p. t. k. értelmében forgalmon kiviili dolgoknak (res extra commercium) tekintetvén, a közönséges telek­könyvbe fel nem vétettek, továbbá b) a telekkönyvezés tárgyát nem képező közterületeknek (utak­nak, utczáknak és tereknek) ama részei, a melyek utóbb magán­tulajdonba menvén át, ezzel a közönséges telekkönyvbe való felvé­telnek tárgyaivá lettek ; az utóbbi csoportba, vagyis azok közé, a melyeket a hely­színeléskor felvenni kellett volna, tartoznak mindazok a területek, a melyek már ekkor a közönséges telekkönyvbe való felvétel tárgyát képezték, de abba, valamely hiba vagy mulasztás miatt fel nem vétettek. Jóllehet a törvény csakis a helyszíneléskor elkövetett mulasz­tás miatt fel nem vett és a helyszínelés után képződött ingatlanok telekkönyvi felvétele felől rendelkezik, még sem szenved kétséget, hogy a tkvi betétek szerkesztésénél és az 1892. évi XXIX. t.-czikk 2. §-a 1. a) és b) pontja szerinti eljárásnál azok az ingatlanok is felveendők a tényleges birtokos nevére, a melyek a telekkönyvek átalakításakor elkövetett mulasztás miatt nincsenek telekkönyvezve. (TJ. 78. §. II. U. 69. $.) (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents