Telekkönyv, 1897 (2. évfolyam, 1-8. szám)

1897 / Tartalommutató

341 végrehajtási eljárásban másodbiróságot gyakorló kir. itélőtáblának hatáskörébe tartozik 192. I. Győri kir. itélőtábla. 21. polgári határozat. Ha valamely ingatlannak több a tulajdonosa s ezek közül csak egynek vagy többnek, de nem valamennyinek tartozása miatt rendelendő el árverés és a több tulajdonostárs közül csak egynek vagy többnek, de nem valamennyinek hányadát terheli bejegyzett szolgalmi jog, ez esetben az 1881: LX. t. -cz. 156. §-ának a — d) pontjaiban foglalt kivételes intézkedések nem alkalmazhatók, vagyis az, árverés csak a végrehajtást szenvedőnek vagy szenvedőknek hányadára rendelhető el akkor is, ha az ingatlan kikiáltási ára az 1881: LX. t. -cz. 156. §-a második bekezdésének a), b), c) és d) pontjaiban meghatározott kikiáltási árö-szeget meg nem haladja. 326. 1. Szemelvények joggyakorlatunkból. I. Eszményi hányadra tényleges birtoklás alapján a tulajdonjog be nem jegyezhető s ha ez szabálytalanul mégis megtörtént, a tulajdonostárs annak ellene mondhat. 22. 1. II. A főjelzálognak elenyésztét a mellékjelzálognál fel kell jegyezni, máskülönben amannak törlése kihat emerre is 56. 1. III. A tulajdonjognak valamely ingatlan természetben meghatározott és térfogat szerint megjelölt részére adott bekebelezési engedély magában foglalja annak eszményi hányadára való bekebelezési engedélyt is. 57. 1. IV. A lejegyzéshez a tulajdonostársak beleegyezése csak akkor szükséges, ha az szétdarabolással jár. 58. 1. V. Az 1881: LIX. t. -cz. 11. §-a utolsó bekezdésének rendelkezése a jogi személyekre nézve is feltétlenül, az ügyvédekre pedig akkor, ha nem ügyfeleik, hanem a maguk nevében és érdekében járnak el, kötelező. 59. 1. Bírósági határozatok. 1. Az ingatlan birtoka iránt inditott perben az alperes által elleniratilag ugyanazon ingatlanok tulajdona iránt támasztott perujitó viszontkereset nem tekinthető oly kitörlést keresetnek, melynek alapján a tkvi rendt. 148. §-a értelmében a perfeljegyzés elrendelhető volna. (Curia, 1896. márczius 4. — 759. sz. ) 24. 1. 2. A telekkönyvi előjegyzésnek az igazolás elmulasztása okából való kitörlését csak az kérheti, a ki ellen az előjegyzés kieszközöltetett vagy ennek örököse (universalis successora) a szerződéses jogutódának (specialis successorának) azonban arra joga nincs. (Curia, 1896. decz. 3. — 9155/1895. sz. ) 25. 1. 3. A m. kir. Curiának 17. sz. polgárjogi döntvénye, mely a 3 évnél régibb kamatok sorozására nézve rendelkezik, csak arra vonatkozik, hogy a bekebelezésnek azon sorrendjében sorozhatok a kérdéses kamatok, a hol a végrehajtási zálogjog van bekebelezve, vagy a végrehajtási jog feljegyezve; ha tehát a tőkekövetelés előbbi rangsorhan van bekebelezve és közbeeső más hitelezők fordulnak elő, kétségtelen, hogy abban a rangsorban az 1881. évi LX. t. -cz. 192. §. a) pontja értelmében csak a 3 évnél nem régibb kamat sorozható. (Curia, 1896. május 1. — 1885/p. sz. ) 60. 1. 4. A megszüntetett határőrvidék ama községeiben, a hol a telekkönyvek nem a helyszinelési szabályok szerint szerkesztvék, a m. kir. igazságügyminiszter által az 1886: XXIX. t cz. 76 § ának 10. pontjában foglalt felhatalmazás alapján 1888. évi márczius hó 4-én 675. I. M. E sz. a. kibocsátott körrendelet 1. §-ában szabályozott eljárásnak helye nincs. (Curia, 1896. junius 18. — 4624/1895. p. sz. ) 60. I. 5. Az 1868: I., valamint az 1881: LXI. t. -czikkekben szabályozott eljárásban az előbb idézett törvény 25. §-a értelmében csakis a 24. §. szerint hozott határozat ellen használható a közönséges polgári perrendtartásban megengedett jogorvoslat (Curia, 1896. szept 3. — 4699/p sz. ) 60. 1.