Telekkönyv, 1897 (2. évfolyam, 1-8. szám)

1897 / 1. szám - Telekkönyvi iskola. A kérvényről. [5. r.]

20 A szegedi kir. ítélőtábla bíráinak 1897. évi február hó í3-áii tartott együttes értekezletén több vitás jogi kérdés iránt az egyöntetűség szempontjából következő megállapodások jöttek létre : XXVIII. Szükséges-e a kir. Curia 23. számú polg. döntvénye értelmében a képviselő ügyvédnek külön aláírni a fél által beadott felebbezést, midőn a fél az ügyvédi dij felemelését kéri ? Nem szükséges. Indokolás: Az ügyvéd, a ki a bíróság előtt más fél nevében ügyködik, az 1874. évi XXXIV. t.-cz. 61. §-a értelmében köteles minden beadványát, tehát a fél nevében beadott felebbézést is. sajátkezüleg aláírni. Az ily ellenjegyzéssel elátott felebbezésben az ügyvéd mindahoz a kérelemhez, a mely a fél nevében előterjesztetik, a maga részéről szintén hozzájárul, mert azt a fél nevében ő maga terjeszti elő s mert ahhoz való hozzájárulását a felebbezés ellenjegyzésével a maga részéről kifejezi. Ezek szerint ha a perben álló fél az ügyvéd ellenjegyzésével ellátott felebbezésben azt a kérelmet terjeszti elő, hogy az ügyvédi dij felemeltessék, ez a kérelem a felebbézést ellenjegyző ügyvéd részéről is előterjesztettnek tekintendő. A magy. kir. Curia 23. számú polg. döntvénye nem zárja ki azt, hogy a felebbezésben foglalt ily kérelem az ügyvéd részéről is előterjesztettnek tekintessék, mert az emiitett döntvény, a midőn általában elismeri a felek képviselőinek azt a jogát, hogy az ügyvédi dijak megállapítására vonatkozó határozatok ellen saját nevökben jogorvoslattal élhetnek, a jogorvoslat előterjesztésének az alakjával egybefüggő azokat a kérdéseket, hogy az ügyvéd a jogorvoslatot felével egy beadványban vagy külön, a felebbezési kérelmet felével együtt egy kérelemként vagy külön s a felebbézést külön aláírva terjeszsze-e elő'? el nem döntötte. XXIX. Puszta kereseti felzet alapján perfeljegyzésnek van-e helye? Nincs helye. Indokolás: A telekkönyvi rendelet 104. §-a csakis a telekkönyvi feljegyzések tárg}7át határozza meg, ellenben az iránt, hogy a feljegyzés, különösen a per folyamatban létének a feljegyzése mi alapon rendelhető ei. eltérően a G7. §. és következő szakaszokban foglalt rendelkezésétől, a telekkönyvi rendelet külön részletes intézkedést nem tartalmaz. Mindazonáltal a telekkönyvi rendelet 148. §-a és az 1881. évi LIX. t.-ez. G. §-ából kitűnik, hogy ha a per feljegyzése a törlési kérést megindításával egyidejűen kéretett és kéretik, a perfeljegyzési kérvény a keresetlevél tartalmának figyelembevételével s annak alapján intéztetett s intéztetik el. Éppen igy intéztetett el a telekkönyvi hatóságnál indított törlési per feljegyzése a telekkönyvi rendelet 148. §-a értelmében akkor is, midőn az a keresetlevél indítása után terjesztetett elő. Ez a helyzet azzal, hogy az 1881. évi LIX. t.-cz. G. §-a értelmében most már a kitörlési keresetek a kir. törvényszék mint iiirtokbiróságok hatásköréhez tartoznak, változás alá nem eshetik, mert erre az esetre az 1881.