Telekkönyv, 1897 (2. évfolyam, 1-8. szám)

1897 / 1. szám - Telekkönyvi iskola. A kérvényről. [5. r.]

A törvény ezen intézkedésének nyilvánvaló ezélja az, hogy a végrehajtást szenvedő visz végrehajtási igényeit veszély fenforgása esetén biztosítsa, ha oly joglépést tett, a melynek folytán a végrehajtás alapjául szolgáló itélet hatályon kivül helyeztethetik. Ez elvet szem előtt tartva, bár a végrehajtási törvény 42. §-a sző szerinti értelmezése mellett azt kívánja meg, hogy a végrehajtást szenvedő azon itélet ellen éljen halasztó hatálylyal nem biró felebbezéssel, vagy indítson halasztó hatálylyal nem biró igazolást, perujitási pert. a melynek alapján a végrehajtás elrendeltetett: de a térvény rendelkezésének lényegét tekintve, nem zárható ki az ezen szakaszban irt jogkedvezmény akkor sem, a midőn a végrehajtás alapját eskütől feltételezett itélet képezi s az illető fél a neki odaítélt eskü letételére kitűzött határnapot elmulasztja s halasztó hatálylyal nem biró igazolással él. Az igazolás perorvoslatának ezélja ugyanis abban áll, a mint annak az 1881: L1X. t.-cz. 65. §-a kifejezést ad, hogy az a jogi hatály, a melyet az igazolást kérő fél mulasztása előidézett, vétlenség igazolása esetén megszüntettessék s a per abba az állapotba jusson vissza, a melyben a határnap elmulasztása előtt volt. Ez elvet azon esetre vonatkoztatva, a midőn az esküre kötelezett fél az eskületételi határnapot elmulasztja, azon eredmény fog beállani, hogy az eskületételi határnap elmulasztása esetén beadott igazolás ép oly joghatályt von maga után, mint azon itélet ellen beadott igazolás, mely valamely határnap elmulasztása következtében a mulasztó fél hátrányára hozatott. Mindkét mulasztás a peres ügy kedvezőtlen eldöntését vonja maga után a mulasztó féllel szemben; hogy az első esetben utólagos bírói kijelentés folytán, utóbbi esetben pedig az előzetes kijelentés folyományaképen ipso facto, az nem tes7, lényeges különbséget. A mulasztó fél ugyanis éppen ezt a kedvezőtlen joghatályt kívánja elenyésztetni, a midőn igazolással él. Az utóbb említett esetben az igazolás nem irányul ugyan közvetlenül az itélet ellen, a mint nem is irányulhat, hanem a mi vele egyértelmű, az ítéletből folyó joghatályt támadja meg, a mi lényegileg ugyanegy következményre vezet. Ennélfogva a fent elörebocsátott jogelv alapul vételével a kolozsvári kir. ítélőtábla az 1881 : LX. t.-cz. 42. §-a alapján kimondandónak találta azt, hogy az eme szakaszban adott jogkedvezmény veszélyeztetett visz végrehajtási igényeinek biztosítása érdekében megilleti azon végrehajtást szenvedőt is, ki ellen az ő esküjétől feltételezett itélet alapján az eskületételi határnap elmulasztása következtében rendeltetett el a végrehajtás, ha az eskületételi határnap elmulasztása miatt halasztó hatálylyal nem biró igazolást indít új eskületételi határnap kitűzése végett. Kelt Kolozsvárott, 1897. évi január hó 19-én. Hitelesíttetett 1897. február 1-én tartott nyilvános ülésben.