Telekkönyv, 1897 (2. évfolyam, 1-8. szám)

1897 / 4-5. szám - Telekkönyvi iskola. A kérvényről. [8. r.]

114 Ezzel ellenkező értelmezés nem volna az utóajánlat jogintézményének fennebb kifejtett czéljával összeegyeztethető, mert ha az ingatlanság az aJapárverésen pl. 3000 forinton, a visszárverésen pedig csak 2000 forintra üttetnék le : akkor — ha az utóajánlattevőre nézve esak a visszárverési vevő Ígérete volna az irányadó — az utóajánlattevő Ígéretének minimuma csak 2200 forintot tenne ki, vagyis kevesebbet az alapárverésen elért vételárnál, holott a visszárverésen elért vételárat nem 2000 frt, hanem ennek az összegnek és az alapárverési vevő által p>ótlandó 1000 forintnak együttes összege, vagyis összesen 3000 frt képviseli. Kelt Debreczenben, a kir. ítélőtáblának 1897. márczius 19. napján tartott polgári teljes ülésében. Hitelesíttetett a debreczeni kir. Ítélőtáblának 1897. évi április hó30-ik napján tartott polgári teljes ülésében. Kir. ítélőtáblai határozattárakba fölvett határozatok. Győri kir. Ítélőtábla. A sommás biróságnak részben való marasztalást tartalmazó és csak az elutasitó rész miatt felebbezett Ítélete alapján kért végrehajtásról. — 20. polgári határozat. B. Andrásnak özv. U. Jánosné ellen folyamatba tett végrehajtási ügj^ének a kir. Ítélőtáblánál történt felülvizsgálata alkalmából, a mely ügyben a tatai kir. járásbiróság felperest a részben elmarasztalt alperes ellen az ítélet marasztaló részének végrehajtása iránt beadott kérvényével elutasította azért, mert felperes az ítéletnek őt keresete egy részével elutasitó része ellen felebbezéssel élt, a győri kir. ítélőtábla kimondotta a határozattárba felveendő következő határozatot: A sommás biróságnak részben való marasztalást tartalmazó olyan Ítélete alapján, a mely ellen csak a követelésénél; egy részérel elutasított fél élt az elutasítás miatt félebbexéssel, ha ax ítélet marasztaló résxe ax 1893. évi XVIII. t.-rz. 117. § a alapján a felebbexésre való tekintet nélkül végrehajthatónak ki nem mondatott, a míg a végrehajthatóságot a fdebbexési bíróság ax idézett törvény 150. §-áho>. képest ki nem mondja, a marasztaló részre kért végrehajtás elrendelésének helye nincs. Indokok: Az 1893. évi XYHI. t.-cz. 138. §-ának rendelkezése szerint a felebbezési határidőig bejelentett felebbezésnek a megtámadott ítélet jogerőre emelkedésére és a 117. §. eseteit kivéve, végrehajtására nézve halasztó határa van. Hogy ennek a törvényszakasznak idézett rendelkezése a felebbezésnek feltétlen (absolut), az egész ítéletre kiterjedő halasztó hatályát állapítja meg, vagyis hog}T ez a hatály az ítéletnek elmarasztaló ama részére is kiterjed, a mely ellen az elmarasztalt fél felebbezéssel nem élt, az a fentebb idézett törvényszakaszra vonatkozó miniszteri indokolásból kétségtelen, a mely szerint ez az intézkedés „természetes folyománya annak, hogy a felebbezési kérelem még a szóbeli tárgyaláson is módo-