Telekkönyv, 1897 (2. évfolyam, 1-8. szám)

1897 / 4-5. szám - A szélenjegyzésről

101 Több telekkönyvi hatóságnál ezen czél elérése szempontjából a beadvány iktató számát a J:elekjegyzőkönyv A. lapján irónnal jegyezték fel olyformán, hogy a többszörös beadványozás miatt az A. lapnak ugy jegyzet, mint sorszám rovata tele volt szélenjegyzéssel, sőt ha ezen rovatokba már nem fért, akkor az iv szélét és az iv homlokzatát is elfoglalták. Más telekkönyvi hatóságoknál a szélenjegyzés azon lap sorszám rovatában eszközöltetett, melyre a beadvány vonatkozott, ugy okoskodván, hogy ott a szélenjegyzés legszembeötlőbb. Ebből az következett, hogy különösen nagy ügyforgalma telekkönyvi hatóságnál öt számjegyből is álló iktatói szám vag}r annyira összeszorittatott, hogy a számjegyeket kibetűzni aligalig, vagy épen nem lehetett, vagy pedig az iktató szám a sorszám rovatán is túlterjedt és részint a rovat vonala által, részint a bevezetés által olvashatlanná vált. Némely telekkönyvi hatóságnál pedig, hogy az iktató szám a sorszám rovatában elférjen, a beadványozás évét hagyták el a szélenjegyzésnél. Vannak ismét telekkönyvi hatóságok, hol a szélenjegyzések a jegyzet rovatban a telekjegyzőkönyv azon lapján eszközöltetnek, melyre a beadvány vonatkozik. Minthogy ezen többféle gyakorlat egyikét sem érinti a tkvi rdts, több izben volt alkalmam szaklapokban is olvasni a szélenjegyzés elhelyezéséről s a mint sejtem, máig sincsenek tisztában a kérdéssel több helyütt a szakférfiak. Elismerem, hogy a miniszteri rendeletek a birói intézkedésre nem mindig mérvadók és többször a helyes Ítélet meghozásánál az egyes miniszteri rendeletek figyelmen kivül hagyatnak, sőt az ezekkel ellentétes is lehet, de a rend fentartása és a kezelés szempontjából a miniszteri rendeletek sohasem mellőzhetők és azoknak érvényt szerezni mindenkor kell. A szélenjegyzés pedig nem egyéb, mint a legelői kifejtett czélnak megfelelő kezelési teendő, mely rendeleti uton szabályoztatik. Habár miniszteri rendelet nincs, mely egyedül a szélenjegyzésnek mely helyen való elhelyezéséről intézkednék, mégis találhatók oly utasítások, melyek egyes esetekre vonatkozólag határozottan erről is intézkednek. Az 1891. évi 16,386. sz. igazságügyi rendelet 1. §-ának második bekezdése igy intézkedik: „A telekkönyvi hatóság köteles a kultúrmérnöki hivatal átiratának telekkönyvi iktatói számát és a beérkezés évét széljegyzet gyanánt alkalmazni mindazon telekjegyzőkönyvek (betétek) A. lapjának „jegyzet" rovatában, a mely telekjegyzőkönyvek (betétek) a megküldött kimutatásban előfordulnak.1 Ezen rendelet, mely a talajjavitási kölcsönnel terhelt ingatlanokra vonatkozó telekkönyvi kitüntetések (feljegyzések) tárgyában bocsáttatott ki, annyiban feltűnő, hogy a széleniegvzést a telekkönyv A. lapján (egyetlen eset, mikor a szélenjegyzés az A. lapon eszközlendő) s határozottan a jegyzet rovatban alkalmaztatja. 1 Lásd ezen rendeletet Káplány Géza „Telekkönyv, birtokren iezés stb." czimü müvében is, II. kötet, 567. oldal.