Telekkönyv, 1897 (2. évfolyam, 1-8. szám)

1897 / 4-5. szám - Telekkönyvi iskola. A kérvényről. [8. r.]

102 Ezen rendeletből kifolyólag is lehet következtetni, hogy a széljegyzet minden beadványra vonatkozólag* a jegyzet rovatban alkalmazandó, mert könnyebb elnézni, ha annak egyike a sorszám, másika pedig a jegyzet rovatban van. A szélenjegyzés mely helyen való eszközlésére miniszteri utasításban mintát is találhatni. A 19,665/893. I. M. számú betétszerkesztési utasítás mintái között III/a számú minta B. lap 16. sorsz. bejegyzés jegyzet rovatában ez foglaltatik : „Felfolyamodás 5860/892. sz. a." C. lap 10. sorsz. bejegyzés jegyzet rovatában „Felfolyamodás 4253/92. sz. a."1 Ezen kitüntetések nem telekkönyvi feljegyzések, mert akkor a telekjegyzőkönyv második rovatában foglaltatnának, hanem szélenjegyzések, melyek a jegyzet rovatban fordulnak elő. Hogy a tkvi rdtsnak a szélenjegyzésre vonatkozó intézkedését kezdetben miként fogták fel, kitűnik a régibb kézi könyvekből, hol a kiadott mintatárakban mindig a jegyzet rovatban fordulnak elő. így Schnierer Gyula dr. által kiadott s az 1871. évben második kiadást ért „A telekkönyvi eljárás rendszeres kézi könyve" czimü müvéhez adott bejegyzési mintatár jegyzet rovatában is (II. minta B. lap jegyzet rovat második kiadás 206—207. oldal) ez foglaltatik : „42^1/856. 101-&-2/862. (széljegyzet és bevezetett naplószámok)", továbbá „1120/862. (széljegyzet ós még el nem intézett naplószám.)" Az előadottak azt hiszem elég bizonyítékul szolgálnak arra, hogy a szélenjegyzést a telekjegyzőkönyv (betét) azon lapjának jegyzet rovatában kell eszközölni, melyen a bejegyzés foganatosíttatni fog és hogy minden más eljárás szabálytalan. Az nem szolgálhat indokul más eljárásra, hogy a jegyzet rovatban többféle hivatkozást kell tenni s igy a jegyzet rovatban eszközölt szélenjegyzés felülirás által olvashatlanná válik, mert a midőn a szélenjegyzést felülirni kell, akkor azt, esetleg azokat kitörülvén, a jegyzet rovat azon helyére kell visszairni, hova még épenséggel semmi sem Íratott, kiváló figyelemmel lévén arra, hogy a beadványozás sorrendjében maradjanak a szélenjegyzések is. A férj által neje eltartása végett kikötött évi járadék ajándékot nem képez ugyan, de ennek telekkönyvi biztosítása után a 7/10°/0-tóli illeték megfizetendő, mert rendes körülmények között a férj törvé1 Lásd ugyanazon műben 1204. 1206. oldalon. * Az előző köaleményeket lásd az I. évfolyam 6—12. és a II. évf. 1—3. számaiban. 3 Forrásunk Lasitz Pál pénzügyi főtanácsosnak „A bélyeg és illetékek iránti törvények és szabályok magyarázata" czimü munkája, melyet szerző szives beleegyezésével használunk fel. Telekkönyvi iskola.2 A kérvényről. 5. A bejegyzési illetékről.3 (Folytatás.)