Telekkönyv, 1897 (2. évfolyam, 1-8. szám)

1897 / 4-5. szám - A tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzéséről és a telekjegyzőkönyvi bejegyzések helyesbitéséről. 8. r.

96 tek képzésénél közbejött abban a tévedésben keresendő, hogy a helyszínelő vagy átalakító az egész dűlőt az elválasztó határvonalak egynémelyikének be nem húzása következtében kevesebb részletre osztotta, mint a mennyire azt a tényleges állapotnak megfelelőleg osztania kellett volna; a minek okszerű következménye, hogy némely közbeeső részletet a szomszédos részletek valamelyikébe vagy mind a két szomszédos részletbe beolvasztott. Ez cartographiai igazság, a melynek helyessége abban az esetben, ha a telekkönyvi térkép lépték (méret, scala) szerint készült, egy közönséges körző segélyével a legpontosabban kimutatható, bebizonyítható, így például abban az esetben, ha a helyszínelő a természetben egymás mellett fekvő két részlet között az elválasztó vonalat meghúzni elmulasztotta és ezáltal a két különálló részletet egybeolvasztotta és egy hr. szám alatt csak az egyik birtokos tulajdonául vette fel, nem lehet helyesen azt állítani, hogy a másik birtokos ingatlana telekkönyvezve nincsen. Ennek a tételnek könnyebb megértésére szolgáljanak a következő ábrák, a melyek közül az első (a—b—c—d) ábra a helyszinelési térkép adatait tartalmazza, a második (x—y—z—v) ellenben a helyszíneléskor létezett tényleges állapotot tünteti fel. Megjegyzendő, hogy a—b—c—d betűk egyfelől, x—y—z—v betűk másfelől, mint az egyébként magokból az ábrákból is kitűnik, a természetben azonos pontokat jelölnek. Első ábra. a b T-H TH c a MAsoaik ábra. x y