Telekkönyv, 1896-1897 (1. évfolyam, 11-12. szám)

1897 / 11. szám

284 a telekkönyvi tulajdonos között még Nagy Bálint életében kötött é> a telekkönyvi betétszerkesztő bizottság előtt felmutatott osztályos egyesség szerint akként, hogy az 1., 3. és 5. sorsz. alatti részletek Nagy Dezső ; a 2., 4. és (3. sorsz. alatti részletek pedig Nagy Bálint telekkönyvi tulajdonát képezzék. Ha a telekkönyvi tulajdonostársak valamelyikének illetősége terhelve van s a jelzálogos hitelező nyilatkozik arra, hogy a felosztás az osztályos egyesség értelmében elkiilönittessék az 1., 3. és 5. sorszám alatti részletek Nagy Dezső, a 2., 4. és 6. sorszám alatti részletek Nagy Bálint nevével külön tervekbe jutnak s ennek végeztével keresztülvihető azon csere is, melylyel Nagy Dezső nyilatkozik, hogy ő a 3. ős 5. sorszám alatti részleteit a felosztás után cserébe adta Kis Istvánnak, ennek az X. tervben felvett s ugyanoly területű és értékű 1245. és 2003/1. ív. hr. szám alatt foglalt ingatlanaiért. Ezen csere átvitele azonban visszamarad, ha a jelzálogos hitelezőknek a megosztásba teendő beleegyezésüknek hiánya folytán a felosztás nem vihető telekkönyvileg keresztül, mert azon. tulajdonostárs, kinek a jegyzőkönyvet a cserébe leendő beleegyezés szempontjából alá kellene irni, t. i. Nagy Bálint, elhalt és pedig 3 éven belül. Ez esetben csak a legegyszerűbb esetet vázoltam, melynek számtalan komplicatiói fordulnak elő a betétszerkesztésnól. Azon betótszerkesztő bizottságok, kik a törvény fent idézett szakaszait figyelembe veszik, nem lehetnek elég óvatosak, mert mielőtt a felekkel tárgyalásba bocsátkoznak, előre be kell tekinteniök a terv C. lapjába, vájjon tárgyalásra szánt idejük nem vesz-e kárba azért, mert illetőség terhelése forog fen, miért is tapasztaltam már. hogy egyes bizottságok látván azt. hogy az 1891. évi XVI. t.-cz. 18. §-ának b) pontja és 19. §-ának pontos betartása mellett a telekkönyvek nagy része a betétszerkesztés folyamán rendezhető nem lenne s látják azt, hogy ba a fenti $-ok azo-ü rendelkezéseit, hogy a jutalék terhelésnél a jelzálogos hitelező beleegyezése igazolandó, figyelembe nem veszik is, abból a felekre kár nem hárulhat ; sőt ellenkezőleg, ha a jelzálogos hitelező meghallgatásához köti a bizottság a jegyzőkönyv felvételét, a betétszerkesztő bizottság a felek-többi zavaros ügyeit sem rendezheti, miből a felekre tetemes kár háramlik, a fent idézett törvény rendelkezéseit figyelmen kivül hagyják. Elismerem, hogy azok a bizottságok, kik szabadon gondolkoznak és szabadon dolgoznak, a nép javát tartva szem előtt, üdvös és hasznos dolgot cselekesznek, de nem jogosan. Miután pedig van könyvtárszámba menő betétszerkesztési törvényünk, utasitásunk és rendeletünk, nekünk betétszerkesztő bíráknak, ahoz szorosan ragaszkodnunk kell s a törvényen felül nem helyezhetjük magunkat, habár gyakorlati tapasztalatunk arról győzne is meg, hogy czélszerübben cselekszünk, ha a törvény és utasítás egyes pontjaitól eltekintünk. A törvényhozás kötelessége, hogy ha ujabban czélszerübb ren