Telekkönyv, 1896-1897 (1. évfolyam, 11-12. szám)

1897 / 11. szám

311 Az 1893. évben a kincstár dologi végrehajtás utján A.-nak az x-i iOO. sz. tkvben foglalt 10 50/23 tkvi lír sz. ingatlanát birói árverésen eladta, mely árverésen ezen szőlőt C. tehermentesen megvette s mai napig háboritlanul haszonélvezi. Az x-i 600. sz. tkvbe felvett 115%4 tkvi hr. sz. alatti ingatlant ugyancsak B., mint 1888. év ótai birtokos, szintén háboritlanul haszonélvezi. A kincstár 1895. évben kipuhatolta, hogy A.-nak még az x-i 223. számú tkvben az 1. tkvi hr. sz alatti 1000 [J ölnyi birtoka van s az ellen szintén dologi végrehajtást vezetett (s természetes, hogy B. és C-t, mint az x-i 500. és 600. sz. telekkönyv birtokosait, erről nem értesítették) s birói árverésen D. ezen földet megvette s ugyancsak C. testvérének, E.-nek eladta, ki azon jó hiszemben, hogy ezen föld szomszédos a 10. kat. 60/23 tkvi hr. számmal, azt meg is vette. A vétel után E. rájött arra, miszerint a 223. sz. tkvben foglalt 1. tkvi hr. szám azonos testvére, C. által az x-i 500. tkvi 10. kat. 50/23 tkvi hr. sz. és B. által birtokolt, az x-i 600. tkvi 11. kat. 50/24 tkvi hr. sz. földdel. C. hajlandó átadni E.-nek a földet, B. is hallgatólag birtokba bocsátotta az általa évek óta használt földet, de mindennek daczára ugy C, mint B. az 500. és 600. sz. tkvben mint tkvi birtokosok maradnak, mert lemondani, vagy adásvevési szerződést nem adnak, ezek szerint E. az x-i 223. sz. tkvben foglalt birtokot a tényleges valóságban birtokolja, mig C. és B. csak az 500. és 600. sz. tkvnek tkvi birtokosai maradnának. Kérdés most az, hogy tulajdonképen ki a tulajdonképeni tulajdonos ? Támaszthat-e C. és B. E. ellen idővel keresetet s mi eredménynyel ? Ez esetben ki ellen léphet fel E. visszkeresettel ? avagy mily eljárás mellett juthat E. mint jóhiszemű vevő az x-i 500. és 600 sz. tkvbe is mint tkvi tulajdonos ? Mely telekkönyv : a 223. számú, vagy az 500. és 600. bir érvónynyel? Megjegyzem, hogy a kérdéses föld értéke 80 frtot tesz ki, továbbá, hogy a telekkvi és a kataszteri térkép szerint az azonosság megállapítható, szükséges-e tehát a helyszinelési szemle, avagy lehet-e a tkvi kiigazítást csak a tkvben elfekvő' fenti kétrendbeli térkép alapján foganatosítani. FELELETEK a VI. kérdésre. Ezen kérdésre érdemleges választ nem adhatunk, mert nemcsak a feltett kérdés előadása hézagos, de az előterjesztett tényállásban oly ellenmondások foglaltatnak, melyek az érdemleges elbírálást lehetetlenné teszik. A számadatok sem egyeznek. A kérdés első pontjában ugyanis az állíttatik, hogy a . . . 59. sz. tjkvben A. -|- 769. hr. sz. a felvett 13 hűld 114 • öl és a 770. hr sz. a. felvett 33 h. 376 Q öl területű ingatlanok fele részbeni tulajdonosa közjegyzői okiratba foglalt átadási és birtokelkülönitési egyezség szerint átadta birtokjutalékait az ugyanazon ingatlanokra másik fele részben már korábban tulajdonosul bejegyzett gyermekeinek, fentartván magának az átadott birtokjutalékoknak 12 holdnyi részére a holtiglani haszonélvezeti jogot oly kikötéssel, hogy a haszonélvezetül megtartott ingatlant az átvevők megmunkálni és az adót fizetni tartoznak. A második pont szerint pedig szerzők ugyanazon közjegyzői okiratban, most már a tulajdonukat képező egész ingatlanokat megosztják maguk között olyképen, hogy a 770. hr. sz. részletnek a csatolt vázrajz szerinti 11,271 \~j öl területe az egyik, 11,000 öl a másik, 12,000 Q öl a harmadik átvevőnek jut. Ezen területek kiteszuek összesen 21 hold 271 \~j ölet. Mi történt a még megmaradt 12 hold 105 [H öllel ? Erről a vázrajzon sem tétetik emlités. Meghagyták-e azt továbbra is a szülő és gyermekei közös tulajdonában, vagy erre is egészben tkvi tulajdonosok lettek a gyermekek ? Az eddigi adatokból az lenne vélelmezendő, hogy ezen még fenmaradt 12 hold 105 FJ ölnyi terület az átadó holtiglani haszonélvezetéül tartatott fen. Ezzel szemben azonban az mondatik, hogy mind a két birtokrészletnek vázrajz szerint az egyes szerzők tulajdonába jutott területeiből átengednek ezek t'ejenkint