Telekkönyv, 1896-1897 (1. évfolyam, 11-12. szám)

1897 / 11. szám

312 3600 • öl területet, tehát összesen 6 hold 1200 • ölet az átadónak haszonélvezetül és erre kérik a haszonélvezeti jogot bekebeleztetni, jóllehet az átadó 12 holdra taitotta fen magának a haszonélvezeti jogot. Egyébiránt a kérdés csak a kezelés nehézségeire helyezi a fősúlyt. Azt elismerjük mi is, hogy a több tjkvekben előforduló birtokrészletek összterületeinek vázrajzilag ki nem mutatott bizonyos területeire nyilvánkönyvi jog bejegyzésénél sok nehézség fordulhat elő. Komplikalódik a nehézség a további le-, illetve átjegyzésekuél. Mindenesetre azonban hivatkozni kell minden tjkvben azon tjkvi birtokrészletekre, melyekkel együtt képezik azon összterületet, melynek vázrajzilag meg nem állapított területére a haszonélvezeti jog bejegyeztetett; mert ellenesetben a további eldarabolásoknál elképzelhető furcsaságok jöhetnének létre. Azon kérdésre, hogy a tkvi hatóság helyesen rendeli-e el a haszonélvezeti jog ily módoni bejegyzését, még visszatérünk s ezúttal csak annak regisztrálására szorítkozunk, hogy az erdélyi tkvi rdts. 57., valamint az 1853. évi április 18-iki igazságügyminiszteri rendelet 13. §§ ai szerint a bérleti (haszonbérleti) jog ugy a használati és haszonélvezeti jog nemcsak az egész telekkönyvi jószágtestre, hanem annak egyes alkatrészére, vagy a birtokrészletek egyes részére is bejegyeztethetik. VII. kérdésre. Ha a volt úrbéreseknek az erdő és legelő illetőségük közösen adatott ki és más birtokrendezési eljárással való összefüggés nélkül csupán a közösből birt illetőségek telekkönyvi bejegyzésének szüksége forog fen, akkor ezen müvelettel a tényleges birtokosok tulajdonjogának bejegyzésére vc átkozó eljárás nem kapcsolandó össze, mert az 1892. évi XXIX. t.-cz. 2. §. 1. b) pontja az együttes eljárást csak azon esetre rendeli el, ha a telekjegyzőkönyveknek teljes vagy részleges átalakítása válik szükségessé. Az adott esetben azonban a telekkönyvek átalakítására szükség nem lévén, itt csupán az 1869. évi 2579. és az 1889. évi 45,041. I. M. számú rendeletek alapján kell eljárni. VIII. kérdésre. 1. Ha felperesnek jogerős birói végzéssel megengedtetett, hogy alperesnek jegyzőkönyvileg peres eljárás folytán lefoglalt telekkönyvön kívüli tulajdonjogát megítélt követelésének biztosítása czéljából bármily uton érvényesíthesse, akkor véleményünk szerint felperes jogosítva van a tényleges birtoklási eljárásnak folyamatba tételét alperes javára, ha ez maga a tényleges birtokos, az illetékes tkvi hatóságnál kérelmezni; merr jóllehet az 1891. évi XVI. t.-cz. 15. §-a felsorolja azokat a személyeket, kik a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzése irán i kérelmet előterjeszthetik s ezek között a szóban levő felperes jogosultsága nem említtetik, mindazonáltal a bírósági végzéssel nyert felhatalmazás erejénél fogva felperesnek meg kell engedni, hogy alperes, mint tényleges birtokos, tulajdonjogának bejegyzése iránti eljárás folyamatba tételét kérelmezhesse, mert ebben az esetben nem a saját, hanem a tényleges birtokos neveben jár el s megbízás nélküli ügyviselőnek sem tekinthető. 2. Az 1892. évi XXIX. t.-cz. 2. §-ának utolsó bekezdése szerint a tényleges birtokos tulajdonjogának a tkvbe való bejegyzése iránti eljárásuál. ha az 1886. évi XXIX t.-cz 15 §-a alkalmaztatik, akkor a két évi tényleges birtoklás csak az előbbeni t.-cz 2. § ának 2. a) b) pontjai eseteiben igazolandó. A tkveknek a tényleges birtoklási eljárással kapcsolatos átalakításánál szükséges ugyan a tényleges birtoklást igazolni, mint ezen eljárás minden eseteiben is, de a 2 évi tartam gátolása a 2. §. I. a) b) pontjai esetében nem követelhetik. És ez helyesen is vau így, mert a törvény ratiója szerint azon esetekben, midőn egy község összes tjkveire foganatosittatik a fenti eljár ts. az itt sem hiányzó nagy publiczitás mellett a jogbiztosság épen ugy megóvható a sérelmektől, mint a hetétszerkesztési eljárásnál. Másrészt meg akarta a törvényhozás óvni a tkvi hatóságokat a gyakori zaklatásoktól, nehogy minden ujabban kelt, de bekebelezésre nem alkalmas okmányalapján a rendes ut megkerülésével a tényleges birtoklási eljárás vétessék igénybe, a mi a tkvi hatóságok munkaanyagát megkettőztetné. I>. L. Nyomatott Endrényi Lajos könyvnyomdájában Szegeden, 1897.