Telekkönyv, 1896-1897 (1. évfolyam, 11-12. szám)
1897 / 11. szám
3U9 mas okiratot adjon, vagy hogy az ellene indított perben rosszul vagy épen nem is védekezve, a bekeblezett tulajdonos hátrányára az előjegyzett tulajdonost segítse diadalra és tulajdonképen oly perben álljon alperesként, a mely per tárgya, az ingatlan tulajdona iránt ő már közvetlenül érdekelve nincs is, mivel a tulajdon már nem lehet az övé, hanem csak az előjegyzést, vagy bekeblezést nyert tulajdonosé. Ezek szerint az igazolást, ha a tulajdonjog előjegyzése után a bekeblezett tulajdont harmadik szerezte meg, helyesen csak e bekeblezett tulajdonos nyilatkozatával lehet kieszközölni s csak a bekeblezett tulajdonos ellen lehet az igazolási pert megindítani: magától értetődő lévén az, hogy az előbbi bekeblezett tulajdonos ellen kellő módon s törvényes határidőben a tulajdonjog utóbbi bekeblezését megelőzőleg megindított igazolási perre nézve az előbbi bekeblezett tulajdonosnak az utóbb bekeblezett tulajdonos szintén jogutódja, e per hatályát tehát a jogutód abban az állásában, a melyben tulajdonjoga bekeblezésének időpontja találta, elfogadni tartozik, abba felperes részéről alperesként bevonható vagy abba alperesként maga is beléphet. Magától értendő továbbá az, hogy ha az előjegyzett tulajdonos a korábbi bekeblezett tulajdonostól az előjegyzés igazolására alkalmas nyilatkozatot oly időpontban kapott, a midőn még az utóbbi bekeblezett tulajdonos a maga tulajdonjogának bekeblezését ki nem eszközölte s nem kérte, vag}r ha az előjegyzett tulajdonosnak az az okirata, a melynek alapján az előjegyzést megkapta, bekeblezés megengedésére is alkalmas volt és a bekeblezés csak azért maradt el, mert az előjegyzett tulajdonos tévedésből csak előjegyzést kért : az előjegyzett tulajdonos ezeknek az okiratoknak alapján az igazolást és a bekeblezés megengedését kérheti mindaddig, mig az utóbb bekeblezett tulajdonos az előjegyzés törlése iránt a sikeres kérvényt a telekkönyvi rendelet 99. §-a alapján be nem adta. Mert ezeknek az okiratoknak hatályát az utóbb bekebelezett tulajdonos mint jogutód annál a jogszabálynál fogva, hogy a bekeblezett tulajdonos másra több jogot, mint a mennyivel maga bir, át nem ruházhat (osztrák polg. tk. 442. §-a), szintén elfogadni köteles. A kifejtettek helyességét támogatja még az is, hogy törvényeink egyes esetekben a részleges jogutódnak megadják a jogot, hogy ő az előjegyzés igazolása tárgyában az előbbi bekeblezett tulajdonos igazolványait gyakorolja. A hagyományos ugyanis kétségtelenül szintén részleges és nem általános jogutód. Ha a hagyomány tárgya ingatlan, a hagyományos a hagyomány tárgyára a tulajdonjog bekeblezését örökösödési eljárás utján az 1894. évi XVI. t.-cz. 3., 4. és 10G. §-ai értelmében megszerezheti. Ha a hagyomám-os nyeri meg arra az ingatlanra a tulajdonjog bekeblezését, a melyre más nyert előző rangsorozattal előjegyzést: kétség tárgyát sem fogja képeziii, hogy az előjegyzés igazolása iránt a per — a részleges jogutód — a hagyományos ellen indítandó