Társadalomtudomány, 1944 (24. évfolyam, 1-3. szám)

1944 / 1-3. szám - Külföldi magyarok. Társadalom-lélektani kísérlet

KÜLFÖLDI MAGYAROK 85 visszafelé is előfordulhat. Hanem talán leginkább azért, mert mindazok a technikai javak, melyeket a kintiek kispolgári szinten elérhettek (ruházat, modern lakás, autó stb.), Európa e táján a magasabb fokon se mindig érhetők el. Amint a hazatérőknek meg kell szokniok, hogy a kárpáti táj viszonyai közt nem mindenben ők tudnák a jobb módszert, úgy nekünk is meg kell értenünk, hogy aki szegény emberként kiment, az hazatérve nem értékelné pátriarkális bánásmódunkat)). (Az amerikai magyarság 1941-ben, Magyar Szemle, 1942 január, 18. 1.) A kérdés gyakorlari megoldását a sürgősség is bonyolítja. A külföldi honfitársak első nemzedéke lassan kihalóban van. Akik húsz, negyven, hatvan évvel ezelőtt indultak világgá, ma félreállnak, helyüket fiatalok foglaljak el. S e második s maholnap már harmadik nemzedék viszonya a magyarsághoz és az óhazához sokkal lazább, mint az elsőé volt. Az első nemzedék tagjai magától értődő természetességgel voltak és maradtak magyarok, nem lehettek mások, fiaik és unokáik azonban elfejlődtek már, beolvadtak vagy beolvadnak a vendéglátó közösségbe. Mély különbség van a két nemzedék közt s ez onnan gyökerezik, hogy az apák nemzedéke magyarul gondolkodik, a fiúké pedig az új haza nyelvén. így hát valójában nincs is magyar folytatódás, a fiúk csak társadalmilag állnak apáik helyére, szellemileg más síkokon sorakoznak. Ezek szerint a külföldi magyarok kérdése nemzedéki — tehát megintcsak : lélektani kérdés is: A megmaradás és továbbfejlődés a második nemzedék magatartásán dől el; ha ez hű marad nemzetünkhöz, van remény a folytatódásra, ha elfordul tőle, le kell mondanunk az egymilliónvi külföldi magyarról, nemzetünknek közel tíz százalékáról. Biztosítani kell hát hűségüket. A második nemzedék magatartását a nevelés alakíthatja hasznosan. Végső fokon tehát a külföldi magyarság sorsa nevelési, nevelhetési kérdéssé szorul össze. E nevelési feladat kétoldalú : egyrészt az idegenben élő magyar gyermek nemzeti iskoláztatását kell lehetővé tenni, másrészt pedig a hazai közgondolkodást egészségessé edzeni. Az előbbi külön fejezet tárgya lesz, az utóbbit — mint sok más aggasztó gondunk elemi föltételét — itt említem már.