Társadalomtudomány, 1944 (24. évfolyam, 1-3. szám)

1944 / 1-3. szám - Külföldi magyarok. Társadalom-lélektani kísérlet

84 DOBOSSY LÁSCTÓ méltóságuk tudatát. A honi címek és megszólítások áliandó gúny tárgyai körükben. Büszkék arra, hogy munkájuk árán kiemelkedtek a világból s hogy egy fokkal magasabbra léptek'a társadalmi lépcsőn. Ebédnél elégedetten mondják, hogy bezzeg odahaza nem ehettek ily bőségesen és finoman ; amikor hét végén — a háború előtt — saját kocsijukon vidékre utaztak, öntelten gondoltak elmúlt nyomorukra. Haza szeretnének menni, merr a léleknek is igényei vannak s ezek arrafelé irányulnak; az elért színvonalat azonban nem akarják föladni. S itt megint az elemzett kettősségbe ütközünk, s a következmény : folytonos halogatás, időnyerés, maradás ; további tengődés, várakozás. Várakozás mire? A szerencsés intésre, mely hazahívja őket, biztosítja elért életszínvonaluk megtartását, emberi méltóságuk becsülését. Kívánatossá kell tenni számukra az otthoni életet; finom lélektani tapintattal kell közeledni hozzájuk. A rendeletek csak így juthatnak el az érdekeltek szívéhez. Bizonyára nem lehetetlen ilyen összhang megteremtése. Nemzetünknek társadalmi szüksége van e polgárosult rétegre, nekik lelki szükségük van a hazai közösségre. S méltányos is, hogy magasabb szintre térjenek vissza. Semper in malis major resurrexit : egyéni életükben épúgy, mint nemzeti jövőnkben. Kosáry Domokos amerikai megfigyelése nyilván érvényesíthető a többi külországi állam magyarjaira is ; szerinte a kivándoroltak jó része «az egyszerű sorból az alsóbb réteg jobbmódú, magasabb elemei közé, a kispolgárságba emelkedett szorgalmával és ügyességével. Sok fiatal a kereskedelmi pályán érvényesül, cáfolatául a változhatatlan faji hibánkról szóló tévhitnek. Ez az emelkedés azonban kétségtelenül kihat mind lélektani, mind anyagi tekintetben a hazatelepítés kérdésére is. Nemcsak annyiban, hogy az eredmények, az összegyűjtött és befektetett tőke, a családi szálak kerülnek szembe a szülőföld ifjúkori emlékeivel. Nem is pusztán amiatt, hogy — egy kinti magyar nyomdász találó megfigyelése szerint — a mesterséget tanultak odakint gyakran nem saját mesterségükben érvényesülnek, mivel a kalkuláció, a munka és anyag viszonya annyira eltérő, hogy a hazai tapasztalatok szinte zavartak s ugyanez a jelenség esetleg