Társadalomtudomány, 1944 (24. évfolyam, 1-3. szám)
1944 / 1-3. szám - Külföldi magyarok. Társadalom-lélektani kísérlet
8o DOBOSSY LÁSZLÓ irányba kell létüket biztosítaniok: az óhaza és az új haza, a mult és a jövő felé. Hogyan keresik tapogatózva a szerencsés középutat? Középút az eszményük, a szertelen csapongást elkerülik. Nem szükségkép kalandorok ők vagy hebehurgya kapkodók. Ilyen is van köztük szép számmal — Pest nemzetközi hulladéka —, a többség azonban józan és számító ember — iparos vagy munkás —, egyszerű igényekkel, polgárosodási vágyakkal. Eredendően magyarok : a végleteket nem szeretik. Bennünket itt a többség fog érdekelni. Az ő kezükbe nem kalandvágy adta a vándorbotot, hanem a társadalmi emelkedés óhajtása. Azért mentek idegenbe, hogy néhány esztendei szorgoskodás meg krajcáros gazdagodás után visszatérjenek, házat, földet szerezzenek, gyermekeiknek jobb életet készítsenek. Abban bizakodnak, hogy sikerükkel elkápráztatják az otthoniakai, megmutatják nekik (csak azért is), hogy képesek voltak kiemelkedni körükből. E diadalmas hazatérés gondolata táplálja lelküket, erről beszélnek legszívesebben és leghevesebben, ezt tervezik boldog örömmel. Terveiket azonban szűk keretekbe töri létük való helyzete. Könnyű az elképzelés, nehéz a cselekvés. Hiába firtatják szorongva a visszavezető utat és hiába tekintik külföldi éveiket csak átmenetnek, ideiglenes állapotnak, ugródeszkának : sokszor —- legtöbbször — a természetes emberi nehézkesség, vagy az otthoni szálak meglazulása, vagy még inkább az új nemzedék gyökérverése, a tervezettnél tovább, reménytelenül sokáig, a halálig tartja idegenben az elvándorolt magyart. Nincs szomorúbb látvány külföldi honfitárs temetésénél. Idegen ég alatt sínylődő áloé elszáradása ez : megvalósulatlan élet letörése, dédelgetett álmok elillanása. Elhullás győzelem előtt. A megtérés és békés öregség lettek volna életük szerves betetőzése, a mult küzdelmek kárpótlása, a sors valóságos vagy vélt méltánytalanságainak helyrehozása. Ők ugyanis a mindig mindenhol mostohák, másodrangúak, kiebrudaltak, csökkent jogú polgárok. Póruljártaknak, sértetteknek érzik magukat : áldozatoknak. Hazulról azért jöttek el, mivel úgy vélték, emberi mivoltuk nem érvényesülhet teljesen. Külföldön viszont csak anyagi igényeik teljesedtek (ha teljesedtek), szellemi sóvárgásuk meddő maradt s ezért inkább fokozódott.