Társadalomtudomány, 1944 (24. évfolyam, 1-3. szám)

1944 / 1-3. szám - A vagyon és tulajdon Martoson

30 FÉL EDIT «Die wissenschaftliche Aufgabe für den Völkerkundler liegt klar im Eindringen in die Gesellungsbedingten und durch die Geistesverfassung gegebenen Voraussetzungen der Rechtsordnungen von Sippen, Dörfer, eto)1 Adatközléseink alapján igazolva láttuk a már többször idézett Richárd Thurnwaldnak azt a megállapítását, mely szerint azoknál az intézményeknél, melyek a bisexualis társulások birodalmába tartoznak, az előrehaladás igen gyenge ; ami vari, az sem tekinthető fejlődésnek, mint más berendezkedéseknél, például a tulajdonnál, ahol a gazdálkodás, technika és a tudás felhalmozott kincsei már erős befolyást gyakorolhatnak.2 A viszonylag magas civilizációs szintén élő községlakók, a martosiak, házassági kapcsolatai és rokonsági rendszere között számos olyan jelenséget találunk, melyeken alakulás nem mutatható ki s melyek előreláthatólag ilyen formában maradnak meg továbbra is és alkalmasint csupán magával a paraszti életformáT val vesznek majd ki. Ezzel szemben a tulajdon intézménye hatalmas változáson, alakuláson ment át, megy át az új idők változott követelményeinek megfelelően. A közös ingatlantulajdon megszűnt egyetlen tulajdonforma lenni, betört a magánvagyon, az individuális tulajdon fogalma. Ez a mozzanat együtt jár a nők vagyoni állapotának és ezzel kapcsolatosan, társadalmi helyzetének javulásával, emelkedésével is. A legkisebb társadalmi egység, á család belső berendezkedési formáit igyekeztünk behatóan megismertetni és analizálni is. Sajnos, hazai irodalmunkban nélkülöznünk kell, az ehhez hasonló részletesebb leírást a családi, csakúgy, mint a nagycsaládi berendezkedési formáról. Éppen ezért, korai volna az irodalomban eddig közölt adalékok alapján bármilyen összehasonlítást végezni, aminek végső eredményére támaszkodva távolabbi kitekintést is nyerhetnénk. Az alábbiakban tehát csupán a számotadás, az áttekintés vezet, amikor felsoroljuk és kiemeljük azokat a fontosabb jelenségeket, amelyeket egy későbbi szintézis számára jelentőseknek tartunk. Nagycsalád előfordulásáról Magyarország szinte minden tájáról vannak adalékaink, többé vagy kevésbbé részletes 1 Lehrbuch der Völkerkunde. 305. 2 Die menschliche Gesellschaft. V. kötet. 61 lap.