Társadalomtudomány, 1943 (23. évfolyam, 1-5. szám)
1943 / 1-2. szám - A nemzetnevelés fogalma
A NEMZETNEVELÉS FOGALMA. 1. A nemzetnevelést mostanában azért emlegetik sokat, mert nagy szükség van arra, amit megjelöl; a megoldás azonban nehezen halad, mert a szó túlságosan is közszájon forog, nagyon változatos értelemben. Ilyen nagy dolgot nem lehet megoldani, amíg legalább az alapokban nincs egyetértés. Ezt az nehezíti meg, hogy a nemzetnevelést különböző oldalakról nézik : egyesek a neveléstudomány, mások általában a politika, ismét mások egyes politikai pártok oldaláról. Sokan pusztán azért beszélnek róla, mert ez most divat. 2. A nemzetnevelés szava a magyar nevelésügyi irodalomban jelent meg éppen 40 évvel ezelőtt, mint szakszerű megnevezése egy pontosan megjelölt neveléselméleti álláspontnak. Akkor nem méltatták figyelemre, jórészt azért, mert nagyon is magyar származásúnak látszott. Az is volt: Széchenyi gondolatvilágából nőtt ki s a személyiség magyar elméletéhez kapcsolódott.1 E kettős eredete miatt mindjárt legelső megjelenésekor egyesült benne a nevelői és politikai gondolkodás. 30 éve, hogy a régi gondolatnak művelődéspolitikai kidolgozása is megtörtént.8 Ekkor már észrevették, de félvállról nézték : a nevelésügy hivatalos szakembereinek nálunk akkor még nem volt érzékök a nevelés politikai jelentősége iránt, az irányadó politikusok pedig nem igen törődtek a neveléssel. A háború azonban mulasztásokra eszméltetett, megerősítette a nemzeti gondolatot s ezért a forradalmi rázkódások után egyidőre mintegy «befogadták» a nemzetnevelést. Megindult ekkor az iskolai nevelésben való érvényesítése is miniszteri rendelet útján,3 de egy hasonló 1 Gróf Széchenyi István nézetei a nevelésről c. könyvemben (1904-es évszámmal) : II. rész 4. fej. A nemzet-nevelés, 5. fej. : A nemzetnevelés és a személyiség elve. * Nemzetnevelés. Jegyzetek a magyar művelődéspolitikához (1912) c. könyvemben. 8 Hivatalos Közlöny 1919 : A nemzetnevelés szempontjának az elemi népiskolában való érvényesítéséről (182. 311; 1919). Társadalomtudomány. I