Társadalomtudomány, 1943 (23. évfolyam, 1-5. szám)

1943 / 4-5. szám - Hort Dezső: Jellem és társadalom. Szociálkarakterológia. Budapest: Pannonia, 1943 [könyvismertetés]

KÖNYVISMERTETÉSEK vagyis hogy mi a jog (v. ö. Kelsen : Legal technique in International Law. Geneva Research Centre, Geneva Studies, Vol. X. No. 6., 1939., 74. s köv. 11.). Ezek decentralizáltsága azt jelenti, hogy a nemzetközi jogközösségben ezt a feladatot, ami pedig a jog életében a legdöntőbb, maguk a jogalanyok s nem tőlük különböző különleges szervek végzik. Vagyis a jogi helyzetek megállapítása éppen az érdekeltektől függ (v. ö. Kelsen : Recognition in International Law. The American Journal of International Law. XXXV—1941., 605. s köv. 11.). Tanulság : a jogalkalmazás mielőbbi centralizációja a nemzetközi jogközösségben még sürgősebb és lényegesebb feladat, mint a jogalkotásé. A nemzetközi bíráskodás szabályozása sürgősebb, mint a nemzetközi jogalkotásé. És sikere a jogi technikának nagyobb fejlődését jelenti, mintha a jogalkotás egységesítése haladt volna ugyanennyit (119—120). V. Ezután felteszi a kérdést a szerző, vájjon a szövetséges állam (federal state) vagy az államszövetség (confederacy of states) irányában halad-e a nemzetközi jogközösség fejlődése (123—144). A béke biztosításának eszköze mindenesetre a centralizáció, mondja. Az államszövetség és a szövetséges állam ennek különböző fokozatait nyújtja (124—125). Mégpedig más és más a helyzet a törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalom centralizálása tekintetében. A szövetséges államot a viszonylag decentralizált egységes államtól tagállamainak alkotmány autonómiája különbözteti meg, vagyis az egységes állam törvényhozása teljesen centralizált ; a szövetséges államé bizonyos fokig decentralizált. A törvényhozó testület összetétele is rendszerint különböző : a szövetséges államban ugyanis csak az egyik házat választja közvetlenül maga a nép, a másikat a tagállamok. Utóbbiak állami eredetét mutatja, hogy tényleges egyenlőtlenség esetén is egyenlő szokott lenni a jogi helyzetük, bár ezt mérsékeli az, hogy a törvényhozó testületben leszavazhatók. Az államszövetség a centralizációnak még alacsonyabb fokát mutatja, ahol a centrális szervek már nem irányítanak, hanem csak korlátoznak (126—130). Még nagyobb a különbség a végrehajtó hatalom centralizációja tekintetében. Szövetséges államban ez is megosztott a szövetség és a tagállamok között. Államszövetségnél szintén ; de itt a súlypont a tagállamok hatóságain és bíróságain van. A központi bíróság ilyenkor rendszerint nem az egyének, hanem csak a tagállamok ügyeiben járhat el, a központi kormány pedig — ha egyáltalán van ilyen — nem a tagállamok egyenlőségén felépülő 34*