Társadalomtudomány, 1943 (23. évfolyam, 1-5. szám)

1943 / 4-5. szám - Hort Dezső: Jellem és társadalom. Szociálkarakterológia. Budapest: Pannonia, 1943 [könyvismertetés]

KÖNYVISMERTETÉSEK 525 S a rend nemcsak az állammal, hanem a «hatalom» fogalmával szemben is logikai priusz. A társadalmi s így a politikai hatalom is mindig szervezve van. Lehet, hogy amikor hatalomról beszélünk, börtönre, elektromos székre, puskára gondolunk ; de ezek csak halott eszközök, amelyek csupán parancsra működhetnek, aminek érvénye és hatékonysága mindig egy rendre vezethető vissza, tehát nem tekinthető ennek előfeltételéül (67—69). Egyébként a hatalom nem a jog monopóliuma. Az erkölcsi és vallási rend mögött is ott áll. S olyan különbség sem tehető, hogy a jogrend mögött álló hatalom éppen maga az állam. Az állam ugyanis maga a jogrend ; e mögött külön jogforrásként elképzelése (jog és állam dualizmusa) a jognak, mint ismerettárgynak a megkettőzése (70). Mint Isten a természetnek, az állam a jogrendnek megszemélyesítése. «The concept of the state is a typical product of political theology» (74). S az államnak hatalomként felfogása márcsak azért is félrevezető, mert az állam lényegileg beszámítási végpont ; a jogászi beszámítás viszont már feltételezi egy érvényes rend fennállását, ami a beszámítást elrendeli (75). S feltételezi a jogrend centralizáltságát, ami együtt jár a munkamegosztás fokozásával. Az állami szuverénitás sorsa ugyancsak összefonódott a nemzetközi jogéval. A szuverén rend, közösség, szerv, hatalom stb. szükségkép legfelső (the highest authority). A függetlenség ennek csupán negatív kifejezése. Az állami szuverénitás problémája szerinte puszta elmélet, amelyre a szerint válaszolhatunk, hogy az államot milyen fokon helyezzük el az értékek világában. Fizikailag a szuverénitás elképzelhetetlen, mivel prima causa-t jelentene (77—78). S a nemzetközi jogrend, sőt a nemzetközi moralitás fennállásának tagadását vonná maga után. Nemzetközi jogi állapotban tehát az államok szuverénitásának fenntartásáról nem lehet szó (79). IV. A nemzetközi jog technikáját a szerző az állami és a nemzetközi jog közti különbség hangsúlyozásával igyekszik megvilágítani (82—122). Ezt a különbséget sokan abban keresik, hogy az állami jog egyéneket, a nemzetközi jog államokat kötelez. Ez szerinte helytelen, mivel minden jog alanyai az egyének. Csupán a szabályozás technikája különböző (83). Ez is csak viszonylag. A nemzetközi jog normái általában nem teljes normák ; kiegészítésre szorulnak az állami jogok részéről. De nem mindig; s az állami jog is szorulhat kiegészítésre (v. ö. Kelsen : La transformation du droit international en droit interné. Revue générale de droit international public. XLIII—1936., 529. 1.). S mivel a kiTársadalomtudomáuy. 34