Társadalomtudomány, 1943 (23. évfolyam, 1-5. szám)

1943 / 4-5. szám - Hort Dezső: Jellem és társadalom. Szociálkarakterológia. Budapest: Pannonia, 1943 [könyvismertetés]

KÖNYVISMERTETÉSEK 517 ható. A Szovjet is nyilván tudja vagy legalább is érzi, hogy a vele való békés együttélés a népek nagy családjában lehetetlenség, ezért világforradalomra törekszik. A szerző ezekben a vonatkozásokban nem teljesíti a bevezetésben adott igéretét, a nagy vonalakban való bemutatást, hanem túlságosan részletez. A tanultság és irodalmi tájékozottság elnyomja judiciumát, amely egypár rosszaló értékelésnél tovább e művében el nem jut. Könyve azonban így is gondolatkeltő, mindenesetre rendkívül tanulságos. H. I. Gusti, Démétre: La science de la réalité sociale. Introduction á un systéme de sociologie d'élhique et de foltique. Paris. Alean. 1941. 220 1. «A társadalmi valóság tudománya* cím alá foglalta Gusti, a szociológia bucuresti professzora, több különböző helyen és időben elhangzott felolvasását. Az első : «a bucuresti szociológiai iskola tana és módszere», 1935-ben hangzott el a Sorbonne-on, s smerteti a szerző azt a rendszert, melyet folyóiratunkban Markos András bőven körvonalazott (1942. évf. 4—5. sz.) ; ugyanezt bővíti ki («A szociológia és a társadalmi tudományok*) az a közlemény, melyet 1937-ben a párisi nemzetközi kongresszus alkalmával írt, továbbá adja «a társas egységek szociológiája* címen a brüsseli, it)35-iki nemzetközi kongresszus közleményét, végül «a szociológiai parallelizmus, mint a társas egyensúly törvénye* című, ismét párisi (1937) kongresszusi előadását. A könyv legnagyobb részét teszi : a monográfiái szociológia módszeréről szóló második tanulmány (77—184. 1.-ig). Itt végig megy a sokféle módszertani és iskolai lehetőségeken (irodalmi leírás, ankét, statisztika és szociográfia, ethnológia, Le Play, végül az amerikai iskola) s igyekszik ezek alapján a monografikus irányzat számára tanulságokat levonni, megállapítva ez utóbbi irányzat nevelési, megállapítva ez utóbbi irányzat nevelési, közigazgatási s végül kultúrális ethikai «misszióját». Ez iskola prograrnmját a párisi jogi fakultás előtt összefoglalólag is ismertette a fáradhatatlan szerző (154—184). A harmadik tanulmány egy kötelező «társadalmi szolgálat* romániai törvényéről számol be a «Morális és politikai tudományok akadémiája* (1939) előtti székfoglaló előadásában, közölve a törvény szövegét is (204— 12). A kötetet a román szociológiai iskolára vonatkozó bibliográfia zárja be, ahol sűrűn szerepelnek a magyar szerzők cikkei is. Gusti professor a könyvet a háború miatt eddig össze nem ült XIV. nem-